PEDAGÓGIAI PROGRAM

2015.03.05 10:00

 

 

 

 

 

A VÖLGY UTCAI ÖKUMENIKUS ÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

 

  1. ÓVODA ADATAI:

AZ ÓVODA NEVE:

vÖLGY UTCAI ÖKUMENIKUS ÓVODA

Cím: 1021 Budapest, Völgy utca 3.

Telefon: 200 05 27

AZ ÓVODA FENNTARTÓJA:

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat

1024. Budapest

Mechwart liget 1.

 

AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ NEVE:

HASZILLÓNÉ JOHN HELGA

 

A PROGRAMOT BENYÚJTJÁK:

AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE ÉS AZ ÓVODA NEVELŐTESTÜLETE

 

Az ALAPÍTÓ OKIRAT száma:

134/2014.(V.22)

 

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat


 

 

Bevezető

 

A 363/2012. (XII. 17.) Kormány Rendelet alapján módosított Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram), a szakmai és társadalmi egyeztetések lezárása utáni tárcaközi egyeztetés eredményeként két olyan elem kiegészítésével lépett hatályba, amely kiegészítések a hatálybalépést követően szakmai kételyeket, társadalmi ellenérzéseket váltottak ki.

Ezen két elem:

  • Az óvodai nevelés tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Elősegítjük, hogy a gyermekekben a teremtettségi rendnek megfelelően alakuljanak ki a nemekhez való viszonyuk, elősegítve ezáltal a társadalmi elfogadottságot.
  • A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

 

Az Alapprogram a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve – meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit:

 

ESÉLY – ÉRZELEM – KÖZÖSSÉG – ERKÖLCS - MOZGÁS

 

Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból indulunk ki, hogy

  • a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg;
  • a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be;
  • az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben
  • programunk célja a gyerekek keresztény szellemiségben történő nevelése, a hit megalapozása

 

Az Alapprogramból kiindulva óvodánk Pedagógiai Programjában megjelennek a különböző – köztük az innovatív - pedagógiai törekvések, biztosítva ezzel az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését.

Pedagógiai Programunk biztosíték arra, hogy az intézményünk szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek azok az általános szakmai igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek harmonikus fejlődése érdekében megfogalmaz.

A Pedagógiai Program elkészítésekor figyelembe vesszük a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit is.

 

 

ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI

Gyermekkép

Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak.

A személyiség fejlődésének legszínesebb, legjátékosabb időszaka az óvodáskor. Gondoskodunk a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról. A gyermeki természetből fakadó nyitottságra, kíváncsiságra és őszinteségre építünk. Szeretnénk az alapvető emberi értékek átadásával érzelem-gazdag gyermekeket nevelni.

A mikro- és makro környezet iránti érdeklődés felkeltésével kibontakoztatjuk a gyermekek széleskörű tudásvágyát. Kialakítjuk a gyermekekben, hogy kötődjön a természethez, tudjon rácsodálkozni és felfedezni, tisztelje és bátran alakítsa az Isten által teremtett világot anélkül, hogy kárt okozna benne.

Biztosítjuk a gyerekek számára, hogy kellő bizalommal forduljanak közvetlen környezetük felé. Erősítjük bennük a pozitív viselkedési és erkölcsi normák elfogadásának fontosságát. A gyerekeket hozzásegítjük, hogy felismerjék a helyes és helytelen viselkedési és életviteli szokások közötti különbségeket. Tiszteljék és szeressék hazájukat.

Célunk példamutatással és neveléssel elérni, hogy másokat, és mások ellenkező meggyőződését tiszteletben tartó, toleráns gyermekekké váljanak.  Tudatosan kerüljük az óvodai nevelésben a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.  Érzelmileg kötődjenek a közvetlen környezetükhöz, a társaikhoz, az óvodapedagógusokhoz, a dajkákhoz, óvodájukhoz.

Gyermekképünket a család teljességében látjuk, ahol édesanya, édesapa, testvér/ek, nagyszülők vannak jelen. Ezért is nagyon fontos, hogy (kölcsönösen) őszinte kapcsolatot tartsunk a szülőkkel, közösen törekedve nevelési elveink közel simításához, a gyermekek személyiség-kibontakozásának elősegítése céljából.

Azt szeretnénk, ha az óvodában gyermekeink az önfeledt gyermekkor minden pozitív élményével találkozzanak. Kívánjuk, hogy fejlődésük során legyenek boldogok, érezzék a biztonság, a kiegyensúlyozottság feléjük közvetített értékeit.

 

Dr Marczell Mihály: ”A keresztény ember számára a gyermek Isten ajándéka, az élet folytonosságának láncszeme. Az Isten adta természet és erkölcs törvényei szerint lép életbe, és az Isten adta törvények szerint kell belőle embert fejleszteni. Érték, mert fejlődő életbimbó, érték, mert Istentől származik, érték, mert halhatatlan lélek lakik benne.”

 

Célunk olyan gyermek nevelése, aki érzelmileg gazdag, érdeklődő, önmagát értékelni tudó, nyitott személyiség, aki képes mások elfogadására. A gyermek fejlődése során az ismereteket, tapasztalatokat környezetéből szívja magába. A gyermekkel kapcsolatban levő felnőttek feladata, hogy a keresztény – keresztyén óvodai nevelés során olyan gyermekközpontú, befogadó környezetet teremtsen, amely segíti a gyermekek érdeklődésének kibontakozását, mozgatja belső kreativitását, s utat nyit Isten szavának.

 

Óvodakép

Óvodánk Budapest II. kerületének egyik legszebb területén, a természetvédelmi övezet szélén, az Ördögárok patak mellett található. Csendes, tiszta levegőjű környezetünk sok lehetőséget nyújt nevelési feladataink végrehajtásához. Felszereltségünk kényelmes, esztétikus, színvonalasan szolgálja a hozzánk járó gyermekek sokirányú fejlesztését. Intézményünk tíz csoportját az egész II. kerületben lakó családok gyermekei veszik igénybe, 300 fős maximált létszám erejéig.

Az Alapprogram szerint az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője.

Nevelésünk alapelve, hogy a gyermeki személyiséget elfogadjuk, igazodunk hozzá, tiszteljük, szeretjük, megbecsüljük.

Tudatos pedagógiai munkával, segítjük a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségének és képességeinek kibontakoztatását.  Gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó játékos, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, szociális képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról. 

Programunk pedagógiai tevékenységrendszere és óvodánk tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. A gyermekekben megteremtjük a következő életszakaszba átlépés pszichikus feltételeit. Törekszünk az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével, hogy elősegítsük a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését.

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Törekvésünk, hogy a minket választó szülői közösséggel, intézményünk fenntartójával illetve a minket segítő pedagógiai, egészségügyi, valamint speciális fejlesztést irányító intézményekkel és szakemberekkel jó kapcsolatot alakítsunk ki. A partneri kapcsolatok segíthetik, hogy a felénk irányuló elvárásoknak eleget tehessünk.

Az Ökumenikus Óvoda célja a 3–6-7 éves gyermekek keresztény – keresztyén nevelésének megalapozása, személyiségük sokoldalú fejlesztése a családdal együttműködve, az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Fontosnak tartjuk a katolikus/ református/ evangélikus felekezet vallásos szellemiségének ápolását.

Keresztény nevelésen értjük azt a tudatos és rendszeres személyiségfejlesztő tevékenységet, amely közvetve vagy közvetlenül az ember végső céljának, az üdvösségnek megvalósulását szolgálja Jézus Krisztus tanítása és rendelése szerint, az Egyház nevelése által.

A gyermekek személyiségének fejlesztése olyan alapokon nyugszik, ahol az egészséges életmódra nevelés, a játék és a gyermeki önállóság a legfontosabb tényezők.

Az egész nap folyamán családias, szeretetteljes, biztonságos légkört biztosítunk a gyermekek számára, amelyben mindenkor érvényesülnek a gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételei.

Kiemelt feladatunk a hitre nevelés, ami átszövi az egész napot és a tevékenységi formákat.

Alapelvünk, a gyermek személyiségéből, legtermészetesebb megnyilvánulásából kiindulva, olyan szeretetteljes, bizalmon alapuló, befogadó légkör megteremtése, amelyben a gyermeket megbecsülés, tisztelet, elfogadás és szeretet övezi.

  • Isten képmásának tiszteletben tartása a másikban
  • nyugodt, biztonságot adó, békés, vidám légkör megteremtése, amelyben a gyermeki szabad játékot hangsúlyozzuk, amely segíti a gyermek személyiségének fejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakozását
  • az óvodapedagógus, a dajka, ( az óvoda minden dolgozója) azonosulási minta a gyermekek számára. Az óvodapedagógus a gyermekek közösségi életének irányítója, aki mindig tudja, hogy melyek a soron következő feladatok, milyen útmutatásra, bíztatásra van szüksége a gyermeknek az adott szituációban. Az óvodai nevelés során alkalmazott intézkedések mindenkor a gyermek személyiségéhez, egyéni képességéhez és a keresztény – keresztyén értékrendhez igazodnak

 

  • óvodánk arculatát olyan óvodapedagógusok határozzák meg, akiket összeköt a közös hit
  • nevelésünk alapját az óvodában dolgozó munkatársak keresztény – keresztyén szellemiségű személyes példája, a közös élményeink, ünnepeink adják meg; minden megnyilvánulásunkkal arra törekszünk, hogy pozitív erkölcsi értékek felé nyissuk a gyermekek szívét; tudatos pedagógiai munkánkkal úgy keltjük fel a gyermekek érdeklődését, hogy életkorukhoz és egyéni fejlettségi szintjükhöz mérten, minél sokrétűbben ismerjék meg az egyes tevékenységi területeken nyújtható ismeretanyagot
  • óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere, az óvodapedagógusok személyisége és az óvoda tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának alakulását
  • az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését

 

 

Pedagóguskép

Az Ökumenikus Óvodában olyan óvodapedagógus-kép elérésére törekszünk, akire a gyermeki személyiség tisztelete, a humanizmus, a pedagógiai optimizmus jellemző. Megértő, elfogadó és együtt-érző, jól felkészült szakember, aki képes megújulni. Olyan pedagógus, akinek nagy a felelőssége, hogy milyen viselkedési formákat közvetít a gyermekek felé, mert ha elfogadó, szeretetteli, akkor a gyermekek is elfogadók, szeretetteljesek lesznek egymás felé.

Óvodánk óvodapedagógusai, dolgozói között igyekszünk olyan összhangot teremteni, amihez segítséget nyújt a három felekezet (Katolikus, Református, Evangélikus) is közös továbbképzések, lelki gyakorlatok, imák szervezésével. A megfelelő lelki táplálék „létszükséglet” a pedagógus számára, hiszen csak az tud hitre nevelni, aki maga is élő hittel rendelkezik.

A keresztény nevelő munkája során bemutatja az imádság és a munka egységét. Abban a tudatban végzi munkáját, hogy Isten őt a nevelői feladatra meghívta. Az elhivatottság tudata belső rendet és harmóniát kölcsönöz a keresztény – keresztyén nevelőnek oktató – nevelő munkájában és kollegiális – testvéri kapcsolataiban az őt körülvevő közösségek (család, óvoda, egyházi közösség, haza, emberiség) iránti elkötelezettségre és felelős cselekvésre ösztönzi. (Etikai kódex)

Az óvodánkban dolgozó pedagógusok mindnyájan elkötelezettek a keresztény – keresztyén nevelési értékek iránt, számukra az óvodapedagógia nemcsak munka, hanem társul szegődés Isten alkotó munkájához.

 

  1. Nevelésünk rendszere


2. Az óvodai nevelés feladatai

 

2.1 Általános feladatok:

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

  • az egészséges életmód alakítása
  • az érzelmi, az erkölcsi, a közösségi nevelés és a hitre nevelés
  • az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

 

Az egészséges életmód alakítása:

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése, ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül feladataink:

  • a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése
  • a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése
  • a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése
  • a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése
  • az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása
  • a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása
  • a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása
  • a hátrányos helyzetű és SNI nevelést igénylő gyermekek esélyegyenlőségét biztosítjuk
  • megfelelő szakemberek bevonásával, - szülővel, óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátása.

Feladataink teljesítéséhez szavainkkal, mozdulatainkkal, tetteinkkel, hanghordozásunkkal pozitív mintát közvetítünk a gyermekek felé.

 

Testápolás feladatai:

  • feladatunk, hogy kialakítsuk a gyermekek természetes tisztaságigényét,
  • megteremtsük a legtöbb lehetőséget a WC-használat, a kézmosás, a kéztörlés, a fésülködés, a fogmosás műveleteinek gyakorlására,
  • feladatunk, hogy figyelmet fordítsunk az intim körülmények megteremtésére, megfelelő mennyiségű idő, valamint a lányok, fiúk eltérő szükségleteinek kielégítése érdekében,
  • feladatunk a helyes orrfújás elsajátíttatása.

 

Táplálkozás feladatai:

  • a gyermekek étkezési szokásainak megismerése után törekednünk kell arra, hogy minél többféle ízt, vitaminban, ásványi anyagban, rostokban gazdag ételféleségeket ismerjenek meg,
  • a mindennapos vitaminbevitelt a szülők is biztosítják oly módon, hogy minden nap más-más szülő hoz zöldséget, gyümölcsöt a gyermekek részére, ezt a „gyümölcsnaptár” segítségével tartják számon a szülők,
  • feladatunk a helyes étkezési szokások elsajátíttatása, a fokozatosság elvét figyelembe véve,
  • feladatunk a kulturált étkezési szokások, személyes példamutatással történő elfogadtatása.

 

Mozgás feladatai:

  • mindennapi feladat a gyermekek önkéntes mozgásigényének kielégítése
  • feladatunk a megfelelő mennyiségű idő biztosítása, a szabadban töltött mozgásos tevékenységek megszervezése,
  • biztosítjuk az épületen belül lebonyolítható, kötetlen és szervezett mozgásos foglalkozások lehetőségét, a mindennapi szervezett mozgást.

 

Alvás – pihenés feladatai:

  • feladatunk biztosítani a gyermekek alapvető biológiai szükségleteiből fakadó alvás lehetőségét, melynek egy része az óvodában töltött időre esik,
  • gondoskodunk az alváshoz, pihenéshez szükséges feltételek biztosításáról: kiszellőztetett csoportszoba, lehetőleg folyamatosan cserélődő levegő biztosításával, nyugodt, csendes légkör, alvás előtti halk zene, mesélés biztosítása, tiszteletben tartjuk az otthonról hozott alvási szokásokat, feladatunk tudomásul venni az 5 – 6-7 évesek alvásigényének csökkenését, ezért számukra kb. 1 órai pihenő után csendes, halk tevékenység lehetőségét engedjük.

 

Edzés feladata:

  • a napfény, a víz, a levegő pozitív élettani hatásait udvarunk lehetőségéhez mérten igyekszünk az egészségvédelem eszközéül felhasználni

 

A fejlődés várható eredményei

Sikeresen végeztük munkánkat, ha az óvodáskor végére a gyermekek képesek:

  • a tisztálkodási feladatokat, önállóan, felszólítás nélkül elvégezni – mosakodás, WC-használat, fésülködés, orrfújás, fogmosás
  • a tisztálkodási eszközöket megfelelően használják és teszik a helyére – törülköző, szappan, fésű,
  • tüsszentés, köhögéskor papír zsebkendőt használnak,
  • önállóan, helyes sorrendben képesek öltözni, vetkőzni, ruhájukat a kijelölt helyre eltenni,
  • cipőjüket befűzik, bekötik,
  • étkezés közben önállóan döntenek az elfogyasztásra kerülő étel mennyisége felett, poharukba önállóan öntenek,
  • készségszinten használják a villát, kést, kanalat,
  • evés közben kulturáltan viselkednek,
  • Az SNI-s gyermeket nagy türelemmel, tapintattal és segítséggel vezetjük el az önállóság, állapotukra jellemző szintjére, figyelembe véve az egyéni, szakember által készített fejlesztési tervet, ajánlott módszereket.

 

2.2 Az érzelmi, az erkölcsi, a közösségi nevelés és a hitre nevelés

Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Törekszünk, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó pozitív értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Ezért a kisgyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érik. Fontos számunkra az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolat pozitív attitűd, érzelmi töltés.

Az óvoda szellemisége segíti a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását, és teret enged önkifejező törekvéseinek. Alapelvünk, hogy neveljük a gyermekeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.

Nevelésünk meghatározó célja, hogy a szocializáció  szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása.

Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje a keresztény népi kultúra kincseit, a magyar néphagyományokat, szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.

A hitre nevelés során a gyermek személyiségének fejlődésében elültetjük a keresztény szellemiségű nevelési értékek alapjait.

  • Segítjük kialakulni, formálódni a gyermekben az Isten hitet.
  • Segítjük formálódni a gyermekekben a helyes istenképet.
  • A napi gyakoriságú imádkozással tanítgatjuk a gyermekeket, hogyan közvetítsék Isten felé örömüket, bánatukat.
  • Alkalmazzuk az alábbi kifejezéseket, megismerik azok tartalmi jellegét: hálaima, kérőima, stb.
  • Elősegítjük, hogy a gyermekekben kialakuljon az készség, hogy végig hallgassák a felnőttek és a gyerekek imáját.
  • Megismertetünk a gyerekekkel bibliai történeteket, egyházi és evangéliumi énekeket.
  • Segítjük, hogy a gyerekek tudatában elkülönülhessen a népmesék és a bibliai történetek különbsége (az utóbbit gyakran dramatikus játék formájában is előadjuk).
  • Segítjük kialakítani a gyermekekben az igényt az alkalmankénti „elcsöndesedésre”, „csendes perceken”, „áhítatokon”  való részvételre.
  • Segítjük megérteni a gyermekeknek – a bibliai kifejezések rendszeres, életszerű használata során (hit, remény, szeretet, szelídség, türelem, megbocsátás, adakozás, stb.) – e kifejezések tartalmát.

Feladatunk:

  • Egész óvodai életünk megszervezésével megteremtjük az erkölcsi és az akarati tulajdonságaik fejlődésének feltételeit.
  • Az érzelmi nevelés feladatait az óvodánkba újonnan érkező gyermekek számára óvodába lépés előtt elkezdjük. A csoportszobák hangulatossá tételével, a játékeszközök felfrissítésével. Minden kisgyermeknek kialakítjuk a saját jelével ellátott öltöző helyét, a fürdőszobában a polcon, a fogason helyet kap a törülköző, a fogmosó készlet.
  • A felvételt követően óvónőink a nyári hónapokban megszervezik az első személyes találkozást a családdal, ahol közvetlen benyomást szereznek a leendő óvodásokról, szüleikről. A gyermekek az otthon biztonságot jelentő helyszínén először találkoznak az óvó nénikkel.
  • Szakember segítségét figyelembe véve, nagy tapintattal, empátiával veszünk részt az SNI-s gyermekek családi körben történő megismerésében, illetve a szülőkkel való együttműködés kiépítésében.
  • Minden csoportba érkező új kisgyermeknek a beillesztési időszak első napján lehetőséget teremtünk az ismerkedésre nyílt nap keretében. Ezen a napon szüleikkel együtt benyomást szerezhetnek az óvoda épületéről, helyiségeiről, udvaráról, és ismeretséget köthetnek társaikkal, óvónőkkel, dajkákkal.
  • Az első benyomások és az ismerkedés eredményeit hasznosítva óvodapedagógusaink elkészítik a beillesztési időszak tervét. A két hónap feladata elősegíteni a gyermekek legoptimálisabb alkalmazkodását új környezetükhöz.
  • Nagy figyelmet igényel az érzelmi kötődések megalapozása gyermek, szülő, óvónő, dajka kapcsolatában, amely meghatározza a gyermekek óvodához kötődő viszonyát.
  • Fontos, hogy az óvodapedagógusok a szülők bevonásával átgondolt, egyénre szabott tervet készítsenek. Lehetőséget teremtünk arra, hogy fokozatos időnöveléssel szokjon a gyermek az új környezethez. Fontos ez a 3-4 éves gyermekek beillesztésénél, amelyet alapos előkészületekkel, türelemmel és gyöngédséggel tervezünk meg. Az óvoda belső élete, napirendje, szokásai segítséget jelenthetnek a környezetváltás miatt kialakult lelki gondok megoldásához. Elősegítjük a nehéz napok átvészelését azzal, hogy otthonról hozott játéktárgyak, személyes eszközök behozatalát megengedjük. A beillesztés első két hetében mindkét óvodapedagógus jelen van és komoly segítséget kapnak a csoport dajkájától is. Nagy gondot fordítunk a meghitt, csendes, testközelséget igénylő személyes pillanatok megteremtésére, amelyek az ismerkedés folyamatát könnyítik meg.
  • Sok szeretettel, nyugodt, halk beszéddel, vigasztaló szavakkal teremtjük meg az alvás, testápolás, étkezés és egyéb tevékenységek légkörét.
  • Feladatunk, hogy a beillesztés első pillanatától kezdve következetesek legyünk, amelyet érzelmi megerősítéssel, az egyéni képességek, valamint az otthonról hozott szokások figyelembe vételével valósítunk meg.
  • A nagyobb 5–6-7 éves gyermekeket bevonjuk a kisebbek gondozásába. Lehetőséget teremtünk arra, hogy minél több időt tölthessenek együtt, megkönnyítve ezzel is a beilleszkedést.
  • Már az első pillanattól kezdve felmérjük a társas kapcsolatok alakulását. A testvérek, rokonok és a barátokként érkező gyermekek kapcsolatát elmélyítjük, ezzel is segítjük a nehézségek leküzdését. A bátortalan, visszahúzódó gyermekeket megpróbáljuk közelíteni társaik felé, így lehetőséget teremtünk az új barátságok kialakulásához.
  • A sokszínű, változatos tevékenységek megszervezésével, közös élmények gyűjtésével és a csoporthagyományok ápolásával segítjük az együttműködést, az egymáshoz való viszonyok fejlődését.
  • Gondot fordítunk a részben osztott csoportokban adódó feladatok összehangolására.
  • A beillesztési és/vagy visszaillesztési időszak nehézségeinek feloldására a napi „csendes percek” lelki erősítő erejét is segítségül hívjuk.

 

2.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Fontosnak tartjuk, hogy az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Ezért az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van.

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd – és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítunk.

Az értelmi fejlesztés és nevelés során a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítjuk a gyermeknek a változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

További feladatunk a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – alkotóképesség) fejlesztése. Törekszünk olyan ösztönző környezet biztosítására, amelyben valamennyi értelmi képesség (különösen a képzelet és a kreativitás) optimálisan fejlődik.

Az integrált nevelési forma kereteinek kialakításával és speciális fejlesztő szakemberek segítségével fejlesztjük az óvodánkba kerülő, integrálható sajátos nevelési igényű gyermekeket.

Feladatunk:

  • Fejlesztés során változatos tevékenységek biztosításával segítjük elő a tapasztalatszerzést, a természeti és társadalmi környezet megismerése érdekében.
  • Az ismeretek, élmények feldolgozása során az értelmi képességek fejlesztése – az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás – igényel figyelmet.

A fejlődés várható eredményei

  • Sikeresnek tekintjük munkánkat, ha gyermekeink bátran ki tudják fejezni gondolataikat, ha felismerik a fogalmak közötti összefüggéseket, ha megfogalmazzák érzéseiket.
  • Önállóan, koruknak megfelelő mértékben igazodnak el a társadalom és a természet dolgai között.
  • Kognitív képességeik koruknak megfelelően fejlettek.
  • Koruknak és egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően értik és alkalmazzák a hitre nevelés keretein belül megismert alapvető fogalmakat.

 

3. Az óvodai élet megszervezése

Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítjuk, hogy az szolgálja a gyermek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. A gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal és anyagokkal vesszük körül. A gyermekek által használt felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel helyezzük el. Óvodánk megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvoda dolgozóinak, továbbá lehetőséget teremt a szülők fogadására.

A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, amelyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (3-35 perces) csoportos tevékenységek tervezésével, szervezésével valósulnak meg.

Óvodánk napirendje igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre és a napi rendszerességgel megjelenő hitre nevelés elemeivel („csendes percek”).

A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Napirendünket folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontosnak tartjuk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, erősíti kapcsolatát a gyermekkel, segíti önállóságának fejlődését, együttműködve a dajkával. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

 

4. Az óvoda kapcsolatai

A családi nevelés és az óvodai nevelés együtt szolgálja a gyermek fejlődését, ennek megfelelően alapvető feltétel a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják, azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

Az Ökumenikus Óvoda speciális kapcsolattartási lehetősége a család – óvoda – felekezet hármas egysége. Építve a családok felekezeti hovatartozására segítik a gyermek családi és óvodai nevelését.

 

Gyermek-felnőtt kapcsolat alakítása

Célunk: A nyugodt, kiegyensúlyozott és biztonságot sugárzó légkör megteremtése, az intézmény felnőtt és gyermekközösségének összehangolt együttműködése érdekében.

Alapelvünk: az egymás tisztelete és elfogadása. Óvodapedagógusainknak kiemelkedő szerepe van a gyermekcsoportok irányításában, a kis közösségek összetartásában. Okos szeretettel, az egyéni bánásmód gyakorlati alkalmazásával, a csoportszabályok felállításával alapozzuk meg nevelési feladatainkat.

Óvodapedagógusaink az SNI-s gyermekekre úgy tekintenek, mint a közösség szerves részére. A sérült gyermekek egyenrangú, értékes személyiségei a csoportoknak, akik felé pozitív attitűddel fordul a felnőtt közösség.

Feladatunk:

  • Az óvónő minden helyzetben minta legyen a gyermekek számára, a személyes példamutatás, a pozitív viselkedési minta, a legnagyobb nevelői erőt képezze. Fontos, hogy a türelem, a gyengédség, a személyes problémák tapintatos megoldásának keresése, módszer legyen a gyermek-felnőtt kapcsolatának elmélyítésére.
  • Feladatunk a gyermekek alapos megismerése, érzelmi igényeik felmérése. Csak így tudunk eleget tenni azoknak kapcsolatépítő, közösségi életet formáló feladatoknak, melyek a társadalomba való beilleszkedés folyamatát meghatározzák. Minden helyzetben a pozitív értékelés módszerét alkalmazzuk. A hibák javításában, a személyiség fejlődésére pozitívan ható, igazságosságra és tapintatra törekszünk.
  • Tiszteletben tartjuk a gyermeki szabadságot, amelyet a tevékenységek tervezésénél figyelembe veszünk.
  • Gondot fordítunk a közösségépítés szabályainak kialakítására, a problémák türelmes kezelésére. Megoldásnál arra törekszünk, hogy kapjon hangot minden vélemény.
  • Arra törekszünk, hogy egyáltalán ne kaphasson teret a csoport életében a gyermeki agresszivitás. Szeretnénk minden durva, erőszakos viselkedési módot kirekeszteni óvodánk falai közül. Segítjük a gyerekeket, hogy megtanulják kezelni a mindennapokban felmerülő feszültségeket, konfliktus-helyzeteket.
  • A keresztény nevelési értéket valló pedagógus személyiségének jellemző elemei kiegészülnek a hittel élő ember lelki értékeivel. Magatartásával, gyermekekkel való viselkedésével folyamatosan sugározza a keresztény érzelmű pedagógiai elhivatottságot.

 

Gyermek-gyermek kapcsolata

Célunk: Kialakítani azt a bizalmi kapcsolatláncot, amely lehetőséget ad a gyermek-gyermek személyes érintkezésének megteremtéséhez, valamint az eltérő képességű, tulajdonságú, a másság, különbözőség jegyeit viselő, valamint a több nemzetiségi gyermekek egymást elfogadó viselkedésére. Igyekszünk elérni, hogy a gyermekek az SNI-s gyermekek irányában a tolerancia legelvárhatóbb módján viselkedjenek. A gyermekek kapcsolatában szeretnénk elérni, hogy egymás között a keresztény értékrendű magatartás- és viselkedésformák alkalmazása legyen mindig az alap.

 

Feladatunk:

  • Gyermekeink tanulják meg a társas érintkezés alapszabályait, egymás megbecsülését.
  • Érdeklődjenek a közösségéhez tartozó társaik iránt, ha azok hosszabb időre távol vannak.
  • Örömmel, érdeklődve vegyenek részt az óvoda közös életében.
  • A gyermekbarátságok ápolására gondot fordítunk, és lehetőséget teremtünk arra, hogy minden kisgyermek aktív tagja legyen a csoportnak.
  • Olyan helyzetek és alkalmak megteremtése, amelyek segítségével közel kerülhetnek egymáshoz az ép és az SNI-s gyermekek, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus és a szülők együttműködésével.
  • A hitre nevelés eszközeinek lehetőségével is példát mutassunk az elfogadó magatartás mintáira.

 

A fejlődés várható eredményei

  • Szívesen járnak óvodába, ragaszkodnak társaikhoz és a felnőttekhez.
  • Igényükké válik a helyes viselkedési szabályok betartása.
  • Figyelemmel kísérik csoporttársaik életét, és képesek együtt érezni mások helyzetével.
  • Szívesen vállalnak feladatokat közösségükért és amiben tudnak segítsenek egymásnak.
  • Türelemmel, empátiával fordulnak SNI-s társaik felé.
  • Képesek nyugodtan, figyelmesen meghallgatni a felnőtteket és a gyermekeket.
  • Problémás helyzetekben keressék az egymással való kiegyezés módját.
  • Megpróbálják az eléjük kerülő akadályokat legyőzni.
  • Alkalmazzák a hitre nevelés keretein belül megismert viselkedés formáit, eszközeit.

 

5. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógusok feladatai

 

5.1 A gyermeki tevékenységek tartalma: játék, játékba integrált tanulás

Játék

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, amelynek minden nap visszatérő módon, hosszan tartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és a saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé.

A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.

A játékhoz megfelelő helyre, és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Feladatunk, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítsunk a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz.

A játék folyamán az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együtt játszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el.

Az óvodánkban előtérbe helyezzük a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését.

A játék kiemelt jelentősége az óvoda napirendjében, időbeosztásában és a játékos tevékenységszervezésben is megmutatkozik.

Feladatunk:

  • A játékhoz szükséges feltételek biztosítása: az alkotókedvű, nyugodt légkör a jó játék biztosítéka. Megteremtjük annak a feltételeit, hogy a gyermekek szabadon dönthessenek, hogy kivel, mit játszanak, hol és mennyi ideig. Fontos a megerősítés, bátorítás, a kellő időben adott segítség. A csoportokban csak annyi szabályt vezetünk be, amennyi segíti a nyugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra válását.
  • A játék folyamatában az óvodapedagógus jelenléte biztosítja az indirekt irányítást, melynek jelentősége a kezdeményezések kiindulásánál, majd a visszavezetésénél válik fontossá.
  • A gyermekek tapasztalatainak gazdagításával, a játékkedv fokozásával, az együttjátszás igényének felébresztésével serkentjük a közös játék kibontakozását.
  • Az óvodapedagógus felelőssége az SNI-s gyermekek játékba vonása, alkalmazva azokat a speciális módszereket, eszközöket, amelyek az SNI-s gyermekek fejlesztéséhez szükségesek. Saját viselkedésmintáján keresztül közvetíti a másság elfogadását a csoport tagjai felé.
  • A magányosan játszó gyermekeket segítjük abban, hogy a közös játékba ők is bekapcsolódhassanak. Az óvónő az oldott játék érdekében bátran használja a tréfát és a humort.
  • Feladatunk, hogy a megfelelő játékhelyek biztosításával a gyermekek szükség szerint önállóan, vagy óvodapedagógusi segítséggel ki tudjanak alakítani elképzeléseik szerint területeket.
  • Gondoskodunk a mozgásos játékok helybiztosításáról is, főleg az udvar adta lehetőségek kihasználásával.
  • A 3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak. A játékban egyedül, egymás mellett, néha összeverődve vesznek részt, kivéve a tisztálkodás, az étkezés és alvás idején.
  • Az 5 – 6-7 éves gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásához, a szerepek elosztásához ennek a korosztálynak több időre van szüksége. Ehhez alkalmazkodnunk kell.
  • Figyelemmel kísérjük egész nap a játékot és törekszünk arra, hogy csak akkor kezdeményezünk más játékot, ha már a megkezdett tevékenység felborulóban van. Biztosítjuk a több napon keresztül tartó játékok menetét.
  • Törekvésünk, hogy a mindennapi élet szervezésekor biztosítani tudjuk a szabadban töltött játékidő alapos kihasználását.
  • A játékeszközök kiválasztásakor feladatunk a kreativitás fejlesztése, a fantázia kibontakoztatása, az esztétikai érzék kialakítása.
  • Figyelembe vesszük a korosztályokra jellemző játékfajták eszközigényét, a környezetükből szerzett tapasztalatok, élmények hatását, melyek kihatnak a játék tartalmára. Lehetővé tesszük, hogy a családban, óvodában, tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra átélhessék a játékidő alatt.
  • Figyelni kell az agressziót, vagy a szorongást kifejező játékokra. Az óvónő jelenléte, védelmet adó magatartása, biztonságot nyújt az agresszív, vagy szorongó gyermekeknek.

 

A 3 – 6-7 éves korban megjelenő játékfajták:

a) Gyakorlójáték:

Kiinduló pontja a véletlen mozgásból, cselekvésekből fakadó siker, mely újra és újra ismétlésre készteti a gyermeket. Lényege, hogy a gyermek valamilyen újszerű cselekvést ismétel, mely örömöt okoz neki. Biztosítjuk a gyakorlójátékhoz szükséges eszközöket, és játékunkkal mintát adunk a helyes használathoz. 3-4 éves korban a hangok, szótagok, szavak, dallamok, a halandzsa ismétlések során válnak játékká. Annak ritmusa és a hozzákapcsolódó mozgás lényeges elem.

b) Konstrukciós- építő játék

Ebben a játék fajtában több játékforma is összpontosul. Az építő elemek egyszerű rakosgatása és a konstruálás magasabb szintjei (a leíró útmutatók alapján történő építés óvodáskorban legmagasabb elérhető formái) egyaránt tükröződnek a gyermekek tevékenykedése során. Fő motívuma az alkotás öröme: létre hozni a való világ elemeinek tárgyi – alaki leképződését. Minden korosztályban használt játékforma, amelynek formái is szintjei életkoronként és nemenként nagyon különbözőek lehetnek. Feladatunk  minél több fajta építő elem,  különböző anyag fajta (fa, műanyag építő, textil kiegészítők, stb.)  legkülönbözőbb méretű építők (pl.: nagy natúr fa építő, „LEGO” építő) és az alkotás nehézségi fokát segítő – ösztönző (egyszerű építő elemek és bonyolult leírású, összetett képességeket igénylő alkotó játék) lehetőségeinek felkínálása, hogy a valóság leképzéséhez és a fantázia kibontakoztatására minél sokrétűbb lehetőség álljon rendelkezésre.

c) Szerepjáték:

A leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta, amely a gyakorlójáték keretei között bontakozik ki. Olyan szerepeket vállalunk és tervezünk, hogy azok minták legyenek a közös cselekvésekhez. A gyermekek játékában teret kap a papás-mamás játék, a fodrászos, boltos és az orvosos játék, amelyek általában az élet egyszerű mozzanatait jelenítenek meg. Arra törekszünk, hogy minden gyermek szerepjátéka egyéni képességeinek szintjén bontakozhasson ki. Feladatunk biztosítani a játékhoz szükséges igényes, modern, színes, változatos és bővülő számú eszközöket.

d) Szabályjáték:

Feladatunk, hogy a szabályokon keresztül fejlődjön gyermekeink alkalmazkodó készsége, szabálytudata, cselekvőképessége. Olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi és szabály játékokat tervezünk, amelyek biztosítják a sikerélményt és könnyen betarthatóak. Figyelembe vesszük a szabályjátékok mozgásigényt kielégítő formáit is.

e) Barkácsolás:

A barkácsolás a játék során felmerülő igényekre épül. Ez elsősorban az óvodapedagógusok által barkácsolt kellékek készítését jelenti, a gyermekek aktív bevonásával. Feladatunk, hogy minél színesebb, változatosabb, általánosságban és ritkábban használt eszközökkel és alkotó módszerekkel ismertessük meg a gyermekekkel a saját ötletből kibontakozó (felnőtt segítségével) alkotás élményével.

f) Bábozás:

A rendszeres, többször ismétlődő meseélmények képi megjelenítését szolgáló tevékenység. Az óvodapedagógusok aktív közreműködésével nyújtott minta, amely segítséget ad az egyszerű szerepek megformálásához. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek saját elgondolásuk szerint játsszák el a szerepeket.

A bábozás módszerével az SNI-s gyermekek egész óvodai életét is segítjük. Egy báb betöltheti az otthon és az óvoda összekötő szerepét, amely a szülők és az óvodapedagógusok, együttműködésével megkönnyíti a kisgyermek beilleszkedését a közösségbe.

A fejlődés várható eredményei

  • Gyerekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy játéktémában, együttesen részt venni.
  • Játékukban kiemelten jelenik meg a szerepjáték.
  • Ismerik és betartják a játékokhoz kapcsolódó szabályokat.
  • Szívesen vesznek részt különböző jelenetek, meserészletek bábozással történő megjelenítésében.
  • Élvezik és átélik a játék örömteli élményeit, fantáziájuk egyik megnyilvánulásának lehetőségét.

5.2 A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Célunk: hogy a gyermekek széles körű tevékenységeik során szerzett tapasztalataik, benyomásaik, élményeik alapján tanuljanak, fejlődjenek.

Célunk, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelően megismerjék a magyar nyelv gazdagságát, a helyes beszéd, kifejezésmód szabályait.

Feladatunk:

  • Szeretnénk, ha a gyermekek játékon keresztül biztosított képességfejlődése örömöt jelentene számukra, s hogy a tanulás önként választott, spontán helyzetekre épülő folyamat legyen.
  • Olyan tevékenységek és helyzetek biztosítása, amelyek mellett a szervezett tanulás lehetőségei is megvalósulhatnak.
  • Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés és tapasztalatszerzés a gyermekek kérdéseire adott válaszaira épülő ismeretszerzést is magába foglalja.
  • Az óvodapedagógus egész lényével ösztönözze a gyermekeket az utánzásos minta- és modellkövetésre. Fontos, hogy a magatartás és viselkedés tanulás folyamatában főszereplők legyünk. Tetteinkkel gyakorolunk hatást a gyermekeinkre.
  • A kezdeményezett tevékenységeken keresztül, a tanulás probléma- és feladat megoldási lehetőségeit teremtjük meg.
  • Feladatunk a spontán és tervezetten előidézett beszédhelyzetek alkalmával gyakoroltassuk a helyes, választékos kifejezésmód használatát. Fejlődésüknek megfelelően alakítjuk a nyelvtani szabályok ismereteit, a mondatszerkesztést, a névmások, névutók, igeidők stb. használata közben.
  • Az óvodapedagógusok minden helyzetben a napi tevékenységek irányítása közben, a szervezett tevékenységek alatt példaként szerepelnek a csoport és az egyes gyermekek előtt. Verbális megnyilatkozásunk követendő minta, amely egyben az anyanyelv értékeinek, szépségeinek megőrzését, örökítését is feladatunknak jelöli ki.
  • A hitre nevelés tartalmi elemei a Szentírási és Teológiai alapelvek, amelyek közvetítése speciális tartalommal bíró eleme a tanulási keretnek. Heti egy alkalommal, az „Áhítat”-okon  ismerkednek a gyermekek játékos formában (pl. bábozás, dráma játék)  az életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelő, gondosan válogatott bibliai történetekkel. Felekezetenként változó tartalma miatt a Pedagógiai Programban „Módszertani Útmutató” formájában jelenik meg.

A fejlődés várható eredményei

  • Képesek gondolataikat összetett, kerek mondatokban kifejezni, anyanyelvünk minél több szép kifejezéseit használni.
  • Bátran mernek kérdezni, következtetéseket levonni, összefüggéseket keresni a gondolatok között.
  • Isten létezésében hisznek, kialakul, formálódik istenszeretetük.
  • Elindul és formálódik tudatukban a helyes istenkép.
  • Tudnak és szívesen imádkoznak (kötött szövegű imádságokat és saját szavaikkal is), örömüket, bánatukat Isten elé viszik.
  • Ismerik és szívesen alkalmazzák az alábbi imamódokat: hálaima, kérőima, stb.
  • Türelemmel hallgatják végig társaik és a felnőttek imáját.
  • Ismernek bibliai történeteket, egyházi és evangéliumi énekeket.
  • Képesek tudatukban elkülöníteni a népmeséket és a bibliai történeteket (az utóbbit is szívesen dramatizálják).
  • Igény alakul ki a gyermekekben az alkalmankénti „elcsöndesedésre”, örömmel vesznek részt a „csendes perceken”, „áhítatokon”.
  • A bibliai kifejezések rendszeres, életszerű használata során elindul a gyermekekben a kifejezések megértési folyamata (hit, remény, szeretet, szelídség, türelem, megbocsátás, adakozás, stb.).
  • Kialakul vágyuk, kíváncsiságuk az iskola, a tanulás iránt.

 

5.3 Mozgás

Célunk: A gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó, mindennapi, játékos, egészségfejlesztő testmozgással megalapozni a gyermekekben az igényt a rendszeres mozgásra.

Feladatunk: Sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal, a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatásának elősegítése.

Az egészséges életmódra nevelés érdekében változatos programok szervezése azért, hogy a gyermekeknek minél több alkalmuk legyen mozogni a természetben.

A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeresen alkalmazásával a gyermekek erő és állóképességének fejlesztése. Spontán játékkal, a szabad levegő kihasználásával a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazása.

A SZABAD MOZGÁS SORÁN:

  • Megfelelő napirend kialakítása
  • Ösztönző légkör biztosítása
  • Játékos mozgások szervezése különféle eszközökkel
  • A mozgásos tevékenységek pozitív erősítése
  • A szükséges szabályok alkalmazása

A MINDENNAPOS TESTMOZGÁS SORÁN:

  • A gyermekek alapvető mozgásigényének kielégítéséhez szükséges körülmények biztosítása
  • A helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly erősítéséhez különböző mozgások szervezése játékos formában, változatos eszközökkel
  • A ritmusérzék, a mozgáskultúra és az esztétikus mozgás fejlesztése.

A SZERVEZETT MOZGÁS SORÁN:

  • Természetes mozgások fejlesztése
  • A különböző járás-, futás-, ugrásgyakorlatok bevezetése és bonyolítása
  • Egyensúlygyakorlatok bevezetése
  • Támaszgyakorlatok megismertetése
  • A szem-kéz és a szem-láb összehangoltságának (koordinációjának) fejlesztése
  • A térbeli tájékozódás fejlesztése
  • A jobb és a bal oldal tudatosítása és gyakorlása, az ellentétes mozgások (keresztcsatornák) beidegződésének rögzítése
  • Az egyéni, a csoportos, a sor- és váltóversenyeknél a szabályok pontos betartása
  • A sporteszközök biztos használatának gyakorlása.

A fejlődés várható eredményei

  • Az óvodáskor végére gyermekeink szeressenek mozogni, legyenek kitartóak.
  • Mozgásuk váljék rendezetté, esztétikussá.
  • Érzékeljék saját testüket és annak mozgását, fejlődjön egyensúlyérzékük.
  • Értsék meg az utasításokat, vezényszavakat.
  • Rendelkezzenek biztos irányismerettel, magabiztosan, önállóan tájékozódjanak a térben.
  • A játékos és az irányított gyakorlatok végrehajtásával növekedjen állóképességük és teherbírásuk.
  • A játékokban, feladathelyzetekben biztonsággal és önállóan használják a kézi szereket és tornaszereket is.
  • Alakuljon ki bennük a sportszerű magatartás.

 

5.4 Verselés, mesélés

A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre.           A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének az egyik legfőbb segítője. Képi és konkrét formában feltárja a gyermekek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonyait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat.

A hitre nevelés egyik formája a keresztény keresztyén értékrendet tartalmazó irodalmi alkotások megismertetése. A felekezetenkénti különbözőségek miatt a Pedagógiai Program „Módszertani Útmutató” részében találhatóak a tartalmi elemek.

Célunk:

  • A játékos mozgásokkal kísért mondókákkal, dúdolókkal, versekkel, mesékkel erősíteni a gyermekek érzelmi biztonságát, hozzájárulni anyanyelvi nevelésükhöz. A ritmus, a mozdulat és szó egységével érzéki-érzelmi élményeket nyújtani.
  • A mesék segítségével a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődése, fejlesztése, szemléletmódjuk és világképük kialakítása, esetleges lelki feszültségeik oldása.
  • A gyermekek saját vers- és mesealkotásának mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálásával biztosítani az önkifejezés alternatív lehetőségeit.
  • A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés segítségével a kisgyermekek mentális higiénéjének megalapozása, alakítása.
  • A népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek megismertetése a gyermekekkel.
  • A keresztény keresztyén értékrendű alkotások megismertetése. (ld.: „Módszertani Útmutató”)

Feladatunk:

  • A verselés, mondókázás és mesélés feltételeinek megteremtése. Lehetőleg naponta többször is biztosítva a spontán adódó helyzetek által kínálkozó kezdeményezések, valamint tudatosan tervezett tevékenységek kihasználásával.
  • A kisgyermek esetleges szorongásainak mese általi feloldása és megoldása, hisz a mese visszatükrözi azokat. A mese tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus képe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és külvilágra irányított megismerési törekvésre.
  • Az élő mese- és vershallgatás természetességének kialakítása, hiszen a mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s játéktevékenységéhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.
  • A mondókák, versek, mesék gyakori ismétlése azért, hogy a megkedvelt irodalmi művek kedvenccé válva felidézhetők legyenek a gyermekek számára. Idősebb gyermekeknél kedves élmény, ha kiskori kedvenc meséiket, verseiket időnként felidézhetik.
  • A korcsoportnak megfelelő irodalmi anyag kiválasztása, az életkori sajátosságok figyelembevételével. Figyelmet fordítunk a népi, a klasszikus és kortárs irodalmi művek megismertetésére.
  • 3-4 éves korban a verseléshez népi mondókákból és ismert magyar költők rövidebb verseiből válogatunk. A mondókákat mozgással, ringatással, hintáztatással kísérjük. A versek ritmikusak, mondanivalójukban érthetőek, a gyermeki érzelemvilághoz közel állóak. Gyerekekről, állatokról, virágokról, hangulatokról szólnak. A mesék cselekménye egyszerű, könnyen követhető, ismétlődő részek vannak benne. Az éves anyag a csoport fejlettségétől és érdeklődésétől függően 10-15 mondóka és vers, valamint 10-12 mese.
  • 4-5 éves korban a népi mondókák körét kibővítjük kiszámolókkal, csúfolókkal, halandzsa szövegű mondókákkal. A versek vidám, humoros vagy éppen kicsit szomorkás, melankolikus hangvételűek a változatosság érzékeltetése miatt. A versek témája az állatokkal, növényekkel, gyümölcsökkel, időjárással és a természettel kapcsolatosak. Az állatmesék már bonyolultabb szerkezetűek. Ez a korcsoport kedveli a láncmeséket, az egyszerűbb cselekményű tündérmeséket, és igen nagy örömmel hallgatják a valóságon alapuló rövidebb történeteket is. Az éves anyag 4-6 mondóka, 10-12 vers, 12-15 mese.
  • 5-6-7 éves korban tovább bővítjük a mondókák, kiolvasók körét, ezeket alkalomszerűen ismételjük, a természeti jelenségekhez, illetve a társakkal való játékokhoz kapcsolódva. Az új versek témája a gyermekek élményvilágával és a természettel kapcsolatosak. A humoros, tréfás hangvételű versek mellé néhány lírai hangulatú vers is kerül. Ebben a korban figyelik legnagyobb áhítattal a mesélést. A legjobban, ebben a korban tudnak azonosulni a szereplőkkel, és már képesek erkölcsi ítélethozatalra is. Ezért a mesék kiválasztása különös gondot igényel. Az állatmesék szereplői emberi tulajdonságokkal rendelkeznek, a népmesék már bonyolultabbak, cselekményesebbek, megjelennek a klasszikus tündérmesék. A tréfás mesék humorát már értik, és élvezik. A többször hallott meséket szívesen adják elő vagy bábozzák el. Ebből építkezve megjelennek a maguk által rendezett és szereposztott előadások, amelyek a résztvevők ötleteiből szövődnek, változnak, alakulnak. Ebben a korban ajánlott, különösen pihenő idő előtt a folytatásos mese, amelynek cselekményét is szívesen, találékonyan szövik tovább, és építik be játékaikba. Az éves anyag 4-6 mondóka, kiolvasó, 10-15 vers és 10-15-20 mese.
  • Speciális feladatunk a keresztény hit alapjait képező, az óvodáskorban használható művek bemutatása, megismertetése. (ld.: „Módszertani Útmutató”)

A fejlődés várható eredményei

  • Örülünk, ha óvodásaink szívesen verselnek, mesélnek.
  • Sikernek tartjuk, ha érzelmileg képesek azonosulni a vers, mese hangulatával, tartalmával.
  • A gyermekek különbséget tudnak tenni a hangulati változások között.
  • Érzékelik a jó és rossz emberi cselekedetek közötti különbséget, amelyek kitűnnek a mesék tartalmából.
  • Értik az irodalmi művek humorát.
  • Ismerik az óvodás korú gyermekek számára bemutatható keresztény értékrendszerű művek főbb szereplőit, történeteit. (ld.: „Módszertani Útmutató”)

 

5.5 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Célunk: A környezet hangjainak megfigyelésével, ölbeli játékokkal, a népi gyermekdalokkal, énekléssel és az énekes játékokkal a zenélés örömének megismertetése, zenei érdeklődés felkeltése, zenei ízlés formálása, zenei képzelet és az esztétikai fogékonyság alakítása, hangszerek és azok használatának megismerése.

Feladatunk:

  • A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése.
  • A gyermek zenei élményhez juttatása saját, óvónői énekünkkel, hangszeres zene segítségével, a közös ének-zenei tevékenységek során, a dallam, a ritmus, a mozgás szépségének, a közös éneklés örömének felfedezésével.
  • Sokféle zenés, mozgásos játékkal szeretnénk megismertetni a gyermekeket, amelyeken keresztül elősegítjük a társas kapcsolatok alakulását is.
  • Az énekes népi játékok, és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások megismertetése.
  • Az ünnepekhez kapcsolódó szokások felelevenítése, dalok közös éneklése, a hagyományok átörökítése fontos feladatunk.
  • Gondot fordítunk a harmonikus mozgás kialakítására az egyszerű táncmozdulatok megismertetésére.
  • Lehetőséget adunk zenei képességeik (egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) kibontakoztatására, az egyszerű hangszereken való gyakorlásra, valamint képzeletük alakítására.
  • Megismertetjük a gyermekekkel azokat a vallásos töltetű zenei anyagokat, amelyek a keresztény hit gyakorlásában rendszeresen vagy ünnepek alkalmával előforduló saját hang segítségével vagy a vallásos töltetű zeneművészeti alkotások hangszeren történő megjelenítésével. (ld.: „Módszertani Útmutató”)
  • 3-4 éves korban a gyermekek játékosan megtanulnak 6-8 mondókát, ölbeli játékot, 10-15 énekes játékot. Megismertetjük őket a halk, hangos beszéd és éneklés módszerével. Érzékeltetjük a gyermekeinkkel a különböző mozdulatokon keresztül az egyenletes lüktetést, a mondókák és éneklések alkalmával, valamint felhívjuk figyelmüket a környezet hangjaira. Megismertetjük a csoportot néhány egyszerű hangszerrel és annak használatával. Játékosan megismernek néhány egyszerű táncmozdulatot. Fontos elemet képez a fejlesztés során a zenehallgatás iránti érdeklődés felkeltése.
  • 4-5 éves korban 4-6 új mondóka és 10-15 gyermekdal játékos megtanulása mellett ismételjük a 3-4 éves korban tanult anyagokat is. Énekeljenek 4-8 motívumból álló népi és műdalokat. Az énekes játékok szerepe megnő, a mozdulatok között a hullámvonal, a csigavonal, sorgyarapító, párválasztó és szerepcserés dalos játékok szerepelnek. Törekvésünk a tiszta éneklésre irányul, szerepet kapnak a játékos kérdés-felelet, a magas-mély, és a halk-hangos fogalmak közötti különbségek megismerése. A már korábban elsajátított egyszerű táncmozdulatok mellett megismernek néhány egyszerű tánclépést. Ismerjék és használják az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát, a mondókákon és a dallamokon keresztül. Játékosan gyakoroljuk a mondókák, dalok ritmusát. Megismertetjük őket néhány népi ritmushangszerrel és annak használatával. A zenehallgatások anyagát úgy válogatjuk össze, hogy szerepeljen benne magyar népdal, magyar népi és műzene, interkulturális zene, és igényesen válogatott kortárs művészeti alkotás is. Szeretnénk, ha a zenehallgatás mindennapos szokássá válna és minél többféle tevékenységhez kapcsolódna.
  • 5 – 6-7 éves korban a gyermekek tanuljanak meg 4-7 mondókát, 16-18 új gyermekjátékdalt, és 5-6 alkalomhoz illő műdalt. Az énekes játékok mozgásanyagát változatos, új térformákkal és ügyességi játékokkal bővítjük és törekszünk a szép mozgást igénylő párjátékok kiválasztására. A korábban tanult egyszerű tánclépéseket bonyolultabbakkal bővítjük. A tiszta éneklés érdekében minél gyakrabban énekeltetjük önállóan gyermekeinket az egyéni sajátosságaik figyelembe vételével. Szintén fejlesztjük a magas-mély, halk-hangos fogalompárok zenei feladatait. A tempóváltás, a dallambújtatás, az egyenletes lüktetés magasabb szintre emelése feladatunk. Sokféle formában gyakoroljuk az egyenletes lüktetés és a ritmus összekapcsolását. Zenehallgatásunk anyagát felelevenítjük és bővítjük, a magyar népdalok, magyar népi és műzenék, az interkulturális zenék, valamint az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások köréből. Szerepet kap ebben a korosztályban a kiemelkedő zenei képességekkel rendelkező gyermekek további fejlesztése.

A fejlődés várható eredményei

  • Képesek örömmel, gátlás nélkül, egyedül énekelni, énekes játékokban szerepet vállalni.
  • Törekednek a tiszta éneklésre, éneklés közben az érthető, helyesen artikulált szövegkiejtésre.
  • Mozgásuk összerendezett, harmonikus, ismernek néhány alapvető tánclépést.
  • Érdeklődéssel és élvezettel hallgatják a magyar népi és műzenét, valamint az interkulturális zenét, zeneműveket.
  • Több zenei műfajt ismernek fel.
  • Néhány hangszert megneveznek.
  • Zenei anyanyelvben jártassá válnak.
  • Ismernek és szívesen éneklik vagy az előadásában szívesen részt vesznek a keresztény zenei nevelési terület óvodás korban használható zenei anyagának előadásában. (ld.: „Módszertani Útmutató”)

5.6 Rajzolás, mintázás, kézimunka

Célunk:

Gyerekeink kreatív önkifejezése az ábrázoló-, alkotótevékenység öröme által megvalósuljon, ezáltal szívesen rajzoljanak, fessenek, alkossanak.

Szeretnénk, hogy az esztétikai élmények befogadására, a szép iránti nyitottságra és a környezet esztétikai alakítására irányuló igényük kialakuljon.

Célunk a gyermeki fantáziavilág gazdag képi kifejezésének alakítása, a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagítása a változatos eszközök biztosítása által.

Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

Célunk, hogy a keresztény hit elemeit tartalmazó, vallásos témájú (az óvodás korú gyermekek életkorához és fejlettségi szintjéhez alkalmazkodó, gondosan válogatott) művészi alkotásokkal megismertessük a gyermekeket. (ld.: „Módszertani Útmutató”)

Feladatunk:

  • Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosítunk a gyermekek számára.
  • Megismertetjük a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.
  • Megteremtjük a feltételeket a gyermeki önkifejezés és az alkotó tevékenységekhez.
  • A vizuális tevékenység térbeli helyét az ablak közelében helyezzük el, hogy elegendő természetes fény érje a munkafelületeket.
  • A tevékenységekhez megfelelő mennyiségű időt biztosítunk, annak érdekében, hogy a gyermekek addig alkossanak, amíg kedvük van az adott foglalatossághoz.
  • Gondosan válogatjuk meg az eszközöket, megteremtve a gyermekek munkájának sikerét. A jó minőségű eszköz- és anyagválasztás elengedhetetlen szempont.
  • Olyan légkört biztosítunk számukra, amely ösztönzi a csoportot az alkotó munkába való bekapcsolódásra. A kellemes hangulatot egyéni, színes ötletekkel, érdekes feladatokkal, esetleg az irodalmi és a zenei elemek bevonásával emeljük.
  • Lehetőséget biztosítunk az óvodás korú gyermekek számára kialakított keresztény nevelési tartalmú élmény vizuális formájú átélésének változatos eszközű és technikájú megjelenítésére. (ld.: „Módszertani Útmutató”)

Egyéni fejlettségükhöz és képességükhöz igazodva a 3-4 éveseket játékos módon ismertetjük meg az anyagok és az eszközök használatával, a rajzolás, mintázás, festés, kézi munka különböző technikai alapelemeivel, eljárásaival. Erre a korosztályra jellemző, hogy képalakítása, a plasztikai munka, az építés nem különül el egymástól. Az alkotások témája még nem tervezhető, de a tevékenység eszközét és technikáját nagy gonddal készítjük elő. A gyermekek jelenítsék meg a képeket festéssel, rajzolással, ragasztással, agyagba, homokba karcolással. Tapasztalathoz juttatjuk őket plasztikai alkotások terén, amelyhez a nyomkodás, ütögetés, gömbölyítés, sodrás és darabolás technikai lépéseit mutatjuk meg. Szeretnénk elérni, hogy különböző anyagok felhasználásával hozzanak létre térbeli alakzatokat. Ebben a korban erőteljes fejlődésnek indul a képi önkifejezés, alakító kedv, színválasztás. Ehhez a tényhez alkalmazkodva erősítjük önbizalmukat és sikerélményekhez juttatva őket segítjük az önálló ábrázolási törekvéseik megvalósulását.

4-5 éves korban már a szándékos képalkotás tevékenységének elősegítése a feladatunk. Ezek az alkotások a gyermekekhez közel álló személyekhez, tárgyakhoz, eseményekhez kötődnek. Fontos elem az emberábrázolás, valamint a mesék cselekményének megjelenítése. A technikák sokszínűségét bővítjük és újabb anyagok felhasználásával ismertetjük meg őket. (bőr, textil, fonal, termések). Termések felhasználásával plasztikai formákat hozunk létre. A különböző térbeli alakzatok kidolgozásába aktívan bevonjuk a gyermekeket, segítve ezzel saját fantáziájuk, alkotókedvük formálását.

5 – 6-7 évesek fejlesztésénél az egyéni, önálló kifejezésmódok lehetőségeit teremtjük meg. Elképzeléseink alapján segítjük őket a mesék, versek, történetek képi megjelenítésében, a gazdagításában. Megismertetjük őket a batikolás, a kollázs, viaszkarc, a pácolás műveleteivel. Megszerettetjük a közös kompozíciók készítésének élményét, amelynél az egyéni elképzelések egymáshoz való alakítása formálja a közösségi tulajdonságokat. Együtt ábrázolunk mesejeleneteket, történeteket, együtt készítünk képeskönyveket, játékokhoz, dramatizálásokhoz eszközöket, díszeket. Egyéni elképzelések alapján jeles alkalmakra saját készítésű meglepetéseket tervezünk. A műalkotásokkal és a népművészeti elemekkel való ismerkedéssel fejlesztjük esztétikai érzéküket.

A fejlődés várható eredményei

  • Szívesen alkossanak a gyerekek.
  • Alkotásaikra legyen jellemző a formák, színek, technikák sokfélesége, egyéniségük, ötleteik, önkifejezésük megvalósulása.
  • Fantáziájuk alapján formázzák, mintázzák alkotásaikat.
  • Önállóan és csoportosan is vállalkozzanak terveik megvalósítására.
  • Egyéni és közös alkotásaik értékelése során saját és társaik munkáival kapcsolatban tudjanak reális véleményt mondani.
  • Vegyék észre környezetükben a szépet, tudjanak gyönyörködni annak látványában.
  • Legyenek aktív részesei az őket körülvevő tér rendezésében, díszítésében.

5.7 Külső világ tevékeny megismerése és matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek nyújtása

A gyermek aktivitás és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, megtanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A tágabb és szűkebb környezet közvetlen tapasztalati úton történő megismerésével megtanulja a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a hagyományok, népszokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, szeretetét és védelmét. Megtanulja, tisztelni a környezetét.

Óvodánk programjának speciális területe a hitre nevelés, amely általánosan és konkrétan is jelen van a gyermekek óvodai nevelési – tanulási szinterein. A keresztény hit elemei napi formában megjelennek a gyermekek óvodai életében. Legkiemelkedőbb területei az ünnepek, amelyeket a hitre nevelés és keresztény értékek megjelenése is gazdagítja. (ld.: „Módszertani Útmutató”) 

Célunk:

  • Az óvodáskorú gyermekek környezettudatos viselkedésének megalapozása.
  • A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt.
  • Az ünnepek – szokások – hagyományok megismerése során a keresztény ünnepek megismertetése a gyermekekkel. (ld.: „Módszertani Útmutató”)
  • A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének, ítélőképességének alakítása.
  • A gyermeki érdeklődés felkeltése a matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek iránt, alakítva ezzel a számfogalom és a geometriai fogalmak alapozását.

Feladatunk:

  • A gyermekek környezetében lévő élővilág megismertetése, megszerettetése. Az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása.
  • A természethez kapcsolódó hagyományok, népszokások megismertetése a gyermekekkel.
  • A környezetkultúra és az egészséges életmód szokásainak megalapozása.
  • A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszonyulás megalapozása a jeles ünnepeken, néphagyományokon, szokásokon keresztül.
  • A környezet megőrzésére való igény kialakítása, annak megértetése, hogy a környezetet védeni, óvni, ápolni kell.
  • A vizek, az állatok, növények, a levegő, a föld védelmének fontosságának tudatosítása a zöld ünnepek keretén belül.
  • Ismeretek nyújtása az emberi test felépítésével, az érzékszervekkel, azok funkcióival kapcsolatban. Játékos tapasztalatszerzés közben a test és az érzékszervek védelmének, ápolásának fontossága és ennek hangsúlyozása.
  • A felnőttek munkájának megismertetése, amely alapot adhat a szerepjátékoknak.
  • Megfigyelések végeztetése az évszakokról, a változó időjárás jellemzőiről. Összefüggések felfedeztetése az évszakok változása és az öltözködés között.
  • Ismeretek nyújtása a ház körül élő és a vadon élő állatok világáról, lehetőleg oly módon, hogy természetes környezetükben figyelhessék meg azokat.
  • Közvetlen tapasztalatszerzéshez juttatás a növények részeinek, a termések hasznosságának, a gyümölcsök, virágok jellemzőinek felismerésében. Megfigyeléseken keresztül összefüggések felfedeztetése az évszakok változása és a növények átalakulása viszonyában.
  • Gyalogos és a közösségi közlekedés gyakoroltatása által a közlekedési eszközök és azok pontos szerepének, valamint a közlekedés alapszabályainak, a járműveken való viselkedésnek és a balesetmentes közlekedésnek a megismertetése.
  • A közvetlen környezetben való biztos tájékozódás, pontos helyismeret elérése.
  • A gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek fejlődésének elősegítése problémahelyzeteken keresztül.
  • Az ünnepek előkészítése során különleges feladat a keresztény szellemű hitre nevelés tartalmi kiegészítése. Ezen események során ismerik és tapasztalják meg a gyermekek közvetlenül a hitre nevelés gyakorlati megvalósulását (templomlátogatások, Karácsonyi áhítat közösen, stb.). (ld.:”Módszertani Útmutató”)
  • A 3-4 éveseket megismertetjük az óvoda életével, és beszélgetéseket kezdeményezünk a családjukról, otthoni élményeikről. Érzékeltetjük számukra a család összetartozásának fontosságát. 4-5 éves korukra szerephelyzeteken keresztül ismereteket nyújtunk a családtagok otthon betöltött szerepéről. Az 5 – 6-7 évesekkel beszélgetéseket kezdeményezünk családjuk tagjairól, a legidősebb tagjaitól a legfiatalabb tagokig, megismerve közben azt, hogy hogyan élnek otthon.
  • Játékos módon ismertetjük meg velük a matematikai fogalmakat, a testek, az idomok tulajdonságait.
  • Összehasonlításokat végzünk a tárgyak, a halmazok világában. Tapasztalják meg, hogy a nagyobb mennyiség több, a kisebb kevesebb egységet tesz ki.
  • Új fogalmakkal ismertetjük meg őket, melyek segítenek megérteni a számok, formák világát. – számlálás, mérés, összehasonlítás. Több, kevesebb, ugyanannyi, tőszámok, sorszámok, gömb, kocka, téglatest, négyzet, kör, téglalap stb.
  • Szeretnénk, ha térbeli tapasztalataikat testük és érzékszerveik aktív bevonásával szereznék meg.
  • Feladatunk fejleszteni a szimmetria, a tükörmozgás iránti érzéküket is.
  • Fejlesztjük logikai gondolkodásukat, rávezetve őket az ok-okozati összefüggések felismerésére, az igaz és hamis állítások eldöntésére.

  Témakörök:

  • Évszakok változása
  • Időjárás és jellemzői (szél, csapadék, hőmérséklet)
  • Jeles napok, zöld ünnepek, népszokások, hagyományok
  • Állatok, növények
  • Közlekedés
  • Felnőttek munkája (foglalkozások)
  • Testünk
  • Egészségünk védelme (prevenció)
  • Család
  • Keresztény vallás ünnepei – szokásai -  hagyományai  (ld.: „Módszertani Útmutató”)
  • Matematika (lásd bővebben a feladatainknál)

A fejlődés várható eredményei

  • Legyen ismeretük önmagukról (saját személyi adataikról), családjukról, lakóhelyükről, óvodájuk környezetéről.
  • Ismerjék testük felépítését, érzékszerveik nevét, működését.
  • Értékeljék az egészség fontosságát, legyenek jártasak a testápolásban.
  • Tudják követni a napszakok és az évszakok változását, tudják megnevezni a hét napjait, és legyen ismeretük a hónapokról és az évről is.
  • Tudjanak önállóan alkalmazkodni az évszakok változásához.
  • Ismerjék környezetük növény-és állatvilágát, tudják őket gyűjtőnevük alapján csoportba rendezni, és lehetőség szerint vegyenek részt azok gondozásában, ápolásában.
  • Legyenek tisztában a gyalogos és a közösségi közlekedés fontosabb szabályaival.
  • Legyenek képesek közvetlen környezetükben biztosan tájékozódni.
  • Ismerjék a keresztény hithez kapcsolódó főbb ünnepeket, azok (óvodás korú gyermektől elvárható) tartalmát (ld.: „Módszertani Útmutató”)
  • Tudják megszámlálni a tárgyakat, tudják őket összehasonlítani mennyiség, szín, forma és nagyság szerint. Tudjanak párosítani.
  • Legyenek képesek két kiterjedést, vagy mennyiséget egymással egyenlővé, ugyanannyivá tenni, vagy valaminél kevesebbet-többet, kisebbet-nagyobbat létrehozni.
  • Használják helyesen a tő- és sorszámneveket.
  • Tudjanak 10-es számkörben számlálni, bontani, részhalmazokat egyesíteni.
  • Tudjanak tájékozódni térben és időben, használják helyesen a térbeli viszonyokat jelentő névutókat, relációkat.
  • Ismerjék fel a síkbeli elrendezéseket, tudjanak térbeli alakzatokat létrehozni.

 

5.8 Munkajellegű tevékenységek

Célunk:

Olyan készségek, tulajdonságok biztosítása a gyermeki munka megszerettetésén keresztül, melyek pozitívan befolyásolják a gyermek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését, feladattudatát.

Az SNI-s gyermekek egyenrangú tagjai az óvodai közösségnek, ők is kiveszik részüket a napi feladatok végrehajtásában, a közösségért végzett munka teljesítésében, az egyéni feladatok elvégzésében. Ebben el kell érnünk, hogy minél hamarabb megtanulják a társaik nevét, a tevékenységek fontosságát, menetét. A gyakorlásnak velük több időre van szükség, ebbe bevonjuk a szülőket, valamint a gyógypedagógus szakembereket is.

Feladatunk:

  • A különböző munkajellegű tevékenységek tervezése és azok feltételeinek biztosítása.
  • A munkajellegű tevékenységeket – önkiszolgálás, segítség az óvónőnek stb. – a játékból bontakoztatjuk ki.
  • Feladatunk, hogy kezdetben sok segítséggel, később teljes önállósággal végezzék a feladatokat. Törekvésünk kedvet csinálni minden olyan tevékenységhez, amelyben testi épségük megóvható és amihez kedvük van.
  • Biztosítjuk mindegyik munkafajtához a megfelelő és balesetmentes eszközöket.
  • Megismertetjük a munkafázisok sorrendjét, mintát adunk és segítséget nyújtunk annak megteremtéséhez, hogy minél többször átéljék cselekvéssort.
  • Megszerettetjük a gyermekekkel a feladatért vállalt erőfeszítés nehézségeit, szépségeit, s minden esetben érezzék a dicséret, a megerősítés, az értékelés pozitív hatásait.
  • Feladatunk, hogy a gyermekek munkához való viszonya pozitív megerősítést kapjon.
  • A 3-4 éves korosztálynál fontos, hogy az óvodapedagógust figyelve bekapcsolódjanak a növények gondozásába, részt vegyenek a termények, levelek gyűjtésében. Fokozatosan legyenek jelen a szabályosan ismétlődő munkafeladatok csoporton belül szervezendő végrehajtásában – önkiszolgálás terén, rendrakás terén, segítés vonatkozásában -.
  • 4-5 éves korban bevezetjük a naposi munkát, mint közösségfejlesztő tevékenységet, melyet a dajkák aktív közreműködésével érünk el. Ezt a cselekvéssort az önkiszolgálás során megtanult feladatokra építjük. Nagy figyelmet fordítunk a pontos cselekvéssor felépítésére.
  • Gondosan meg kell terveznünk az alkalomszerűen ismétlődő munkafeladatok körét, melyek végrehajtása felnőtt irányítást igényel: teremrendezés, eszközök kirakása, elrakása, öltözők, mosdóhelyiségek rendje stb.
  • Feladatunk az egyéni megbízatások rendjének átgondolása, melynek személyiségfejlesztő hatását szem előtt tartjuk. Például: különböző információk átadása, segítés a kicsiknek, felnőtteknek, élősarok gondozása, csoportonként az udvar rendben tartása, ünnepek előkészítése, madáretetés.
  • 5-6-7 éves korban már közösen beszéljük meg az önállóan végezhető munkák sorát. Ilyen jellegű munka az esztétikus terítés, tálalás, kínálás, majd a teríték leszedése. Étkezés után a csoportszoba rendjének visszaállítása.
  • Ebben a korban az alkalomszerű munkák is önállóságot kapnak. A feladatok elvégzésére sok buzdítással, dicsérettel ösztönözzük a gyerekeket.
  • Feladatunk bevonni a nagyokat környezetük szépítő tevékenységébe. Rendszeresen bevonjuk őket a gyümölcsnapok feladatkörébe, - gyümölcsdarabolás, salátakészítés stb. -

A fejlődés várható eredményei

  • Szeretnénk, ha átéreznék a munka örömteli, környezetformáló erejét.
  • Az elvégzett feladatok és eredmények jó érzéssel töltik el gyermekeinket, tisztában vannak azzal, hogy az ő erőfeszítésük nélkül nem érhetünk el sikert.
  • Igényesek önmaguk és környezetük rendje iránt.
  • Örömmel vesznek részt a közösen végzett munkajellegű feladatokban.
  • Becsülik mások és saját munkájuk eredményét.
  • Tisztelik a felnőttek munkáját.

 

6.  Az óvodai élet megszervezésének elvei

6.1 Személyi feltételek

Intézményünk az Önkormányzat engedélyezett dolgozói létszáma … fő. A megállapított létszámarány megfelelő feltételeket teremt arra, hogy óvodánk biztonságosan működhessen, hogy szakfeladatainkat az előírásoknak megfelelően teljesíteni tudjuk.

Intézményi létszámadat:

Vezető óvónő                                                  1 fő

Vezető helyettes                                              1 fő

Óvodapedagógus                                           19 fő

Óvodatitkár                                                      1 fő

Pedagógiai asszisztens                                    3 fő

Pszichológus                                                    1 fő

Dajka                                                              10 fő

Konyhai alkalmazott                                          2 fő

Gondozónő és takarító                                     1 fő

Ügyviteli dolgozó                                               1 fő 

Karbantartó                                                      3 fő 

Intézményi létszám összesen:                         42 fő

 

A törvényi előírások értelmében csoportonként 2 óvodapedagógus és 1 pedagógiai munkát segítő dajka látja el a helyi programban felvállalt nevelési feladatokat.

Óvodapedagógusaink elkötelezetten és következetesen valósítják meg a nevelőtestület által megfogalmazott és elfogadott intézményi nevelési elveket. Mindannyian rendelkeznek a törvényben előírt szakirányú végzettséggel és munkájuk magasabb szinten történő megvalósítása érdekében, folyamatosan képzik magukat. A szakvizsga köteles és creditpontos továbbképzési lehetőségek széles körű érdeklődésüket igyekszik kielégíteni.

Elsődleges nevelési szempontunk a hitre nevelés, amelynek elvei az óvoda dolgozóira is felelősséget hárítanak. Fontosnak tartjuk a magunk hitének megélését, a lelki, testi egészségvédelmet, hiszen csak akkor tudunk példaként a gyermekek felé fordulni, ha átérezzük a keresztény lelki erő segítő, támogató védelmét és az egészségvédelem ránk háruló kötelezettségeit is. A mértéktartó életvitel, a rendszeres orvosi ellenőrzés, az önkontroll számunkra is feladatot jelöl ki.

Nevelő munkánkat a gyermekszeretet, a gyermeki jogok tiszteletben tartása, és a magas színvonalon történő fejlesztő munkára való törekvés jellemzi. Fontos számunkra az egymás elfogadásának elve, a különbözőségek tudomásul vétele.

Nagyon fontos szempontnak tartjuk az óvodapedagógusok nevelési programhoz igazított elkötelezettségét, azonosulási képességét. Az új kollégák felvételénél elengedhetetlen szempont az ennek való megfelelés ellenőrzése. Nagyon lényeges ugyanez az elvárás a technikai dolgozók esetében is.

Gondot fordítunk a csoportok élén álló óvodapedagógus párok kialakítására. Lehetőleg egymást jól ismerő kollégák párosításában gondolkodunk, akik emberileg, de főleg szakmailag illenek össze, kiegészítik egymást. Legalább ilyen fontos szempont a megfelelő dajka személyének kiválasztása is.

 

6.2 Tárgyi feltételek

Új, korszerű, modern óvodánk megfelelő szinten szolgálja a hozzánk járó gyermekek biztonságos óvodai életét. Minden helyiség tágas, kényelmes módon szolgálja a gyermekek fejlődését és a nevelési feladatok végrehajtását.

Az épület minden tekintetben megfelel a programunk nevelési céljainak.

 

Nevelési programunk céljait szolgáló eszközrendszer:

Az óvoda teljes felszereltséggel biztosítja számunkra a programban vállalt feladatok megvalósítását. Mind a tíz csoportunk a törvényben előírt eszköznormának megfelelően felszerelt. Lehetőséget teremt a testi, szellemi fejlesztéshez, illetve a játéktevékenységekhez.

A törvényben előírt módon kötelességünk az eszköznormának való megfelelés követelményeinek betartása, amely feladat folyamatos eszközpótlást, fejlesztést és állapotellenőrzést kíván mindannyinktól. Anyagi lehetőségeinket mérlegelve gondot fordítunk épületünk és közvetlen környezetünk állagának megőrzésére.

 

6.3 Szervezeti- és időkeretek

 

Óvodánk hagyományai:

Intézményünk hagyományai az ünnepek ápolásán keresztül érvényesül. Bensőséges hangulatot teremtve ünnepeljük jeles napjainkat:

  • Gyermekek születés- és névnapja
  • Évnyitó Istentisztelet (templom)
  • Szüreti mulatság
  • Mikulás
  • Advent
  • Karácsonyi áhítat (óvoda épületében)
  • Farsang
  • Nemzeti ünnep: Március 15.
  • Húsvét (templom)
  • Anyák napja
  • Gyermeknap
  • Évzáró Istentisztelet (templom)

Hagyományaink ápolása biztonságérzetünk és szervezeti életünk állandóságának bizonyítéka. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az új lehetőségeket, jeles eseményeket ne lennénk képesek bevonni az eddig megszokott ünnepeink közé. Vállaljuk az új programok hagyománnyá tételét, főleg akkor, ha azok beilleszthetők eddigi elképzeléseink sorába.

 

A nevelési év időkeretei:

A nevelési év törvényben meghatározott ideje minden év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Ezen időszak felosztása:

- szeptember, október hónap a beillesztés, és visszaillesztés ideje

- november 1-től május 31-ig a nevelési időszak tart

- június 1. és augusztus 31. között a nyári élet eseményeit tervezzük

 

A beillesztés ideje alatt feladatunk az új gyermekek közösségbe illesztése, megismerése, valamint felkészülés a nevelési időszakra.

A nyári szabadságról visszatért régi gyermekek, pedig lehetőséget kapnak arra, hogy a már megtanult szokásokat felidézhessék.

A nevelési időszakra koncentráljuk gyermekeink fejlesztését, a különböző nevelési feladatokon keresztül, valamint az óvodai élet tevékenységformáinak segítségével ismereteket, képességeket, készségeket fejlesztünk.

A nyári időszak alatt a gondtalan, örömteli tevékenységformák megtervezésére és megszervezésére koncentrálunk.

 

Nevelési feladatok időkeretei:

Javaslat a napirend kialakításához:

 

7.00 – 11.30

Gyermekek fogadása

Játék, egyéb szabadon választott tevékenység

Testápolás

Tízórai

Hitre nevelés, „csendes percek” feltételeinek megteremtése

 

Mindennapos mozgás vagy szervezett mozgás (heti egy alkalommal)

Részképességek fejlesztése

Játékba integrált tanulás

Testápolás

Gyümölcsevés

Öltözés

Játék a szabadban

11.30 – 13.00

Testápolás

Ebéd

13.00 – 15.00

Pihenés

15.00 – 17.00

Testápolás

Uzsonna

Játék, szabadon választott tevékenység

Fakultatív programok

17.00 – 18.00

Játék, szabadon választott tevékenység az ügyeletes csoportban vagy a szabadban

Javaslat a heti rend elkészítéséhez:

Heti rendünk kialakításánál a hitre nevelés mellett napi egy szervezett tevékenységet jelölünk ki minden csoportban figyelembe véve a következő tényezőket:

  • a szervezett mozgásos tevékenységre, amely a tornatermi beosztás függvénye,
  • a szertár használatát,
  • a korosztályok életritmusához való alkalmazkodást.

 

A szervezett tanulás formái:

- kötelező tevékenységek: mozgás, mozgásos játékok, hitre nevelés, ének, zene, énekes játékok (alkalomtól, témától függően)

- közvetve kötelező tevékenységek: az óvodapedagógusok a döntési joga, a gyermekcsoport fejlettségi szintjének megfelelően meghatározni, változtatni a kötelező foglalkozások vezetésének elvét.

- kötetlen tevékenységek: rajzolás, mintázás, kézimunka, ének, zene, énekes játékok, vers, mese, környezet tevékeny megismerése

 

A szervezett tanulás munkaformái:

- frontális: hitre nevelés formái, mozgás, vers, mese, bábozás

- mikrocsoportos: ének, zene, rajzolás, mintázás, kézimunka, környezet tevékeny megismerése

- egyéni: egyéni igények szerint, részképességek fejlesztése.

A feldolgozandó anyag, a tevékenységformák jellemzői alapján az óvodapedagógusok, a csoport és részképességek, igények és egyéni tulajdonságok figyelembe vételével döntik el a munkaformák szervezését.

 

A szervezett tanulás időkeretei:

3-4 éveseknél napi 10-15 perc

4-5 éveseknél napi 15-20 perc

5 – 6-7 éveseknél napi 20-35 perc

 

Hitre nevelés:

3-4 éveseknél napi max. 5 perc

4-5 éseseknél napi max. 10 perc

5 - 6-7 éveseknél napi max. 15 perc

A szervezett tanulás típusai

 

Párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek

 

Játék

Vers, mese

Ének, zene

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Mozgás

A külső világ tevékeny megismerése

  • matematikai tapasztalatok

Munka jellegű tevékenységek

 

Szervezett tevékenység

 

Hitre nevelés

Ének, zene (alkalomtól, témától függően)

Mozgás

 

Tevékenységek formái (a témakörök és a gyerekek fejlettségének megfelelően)

 

egyéni

mikro csoportos

frontális

 

A tanuláshoz szükséges módszerek kiválasztása:

 

Az óvodapedagógusok éljenek a pedagógiai módszertani szabadság lehetőségével, úgy, hogy azok mindenkor megfeleljenek az életkori sajátosságoknak, az adott tevékenységeknek, a gyermekek érdeklődésének. Állandó elemként jelen van a játékosság, a felfedezés és a ráébredés lehetősége. Törekedjen a minél gazdagabb ötletek megvalósítására, amelyekhez saját felkészültségét, tudását, módszertani kultúráját állandóan fejleszteni képes.

 

Speciális szolgáltatások:

Nevelési időben szervezett, az alapellátáshoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások:

  • Logopédia, heti két alkalommal, egy-egy óra terjedelemben, szakember irányításával történik a fejlesztés, az előzetesen kiszűrt gyermekek számára.
  • Fejlesztő pedagógia: belső erőforrás biztosításával, fejlesztő pedagógusunk, heti két alkalommal, szintén egy-egy órában a részképességek fejlődésében elmaradást mutató gyermekeket felzárkóztatását végzi.
  • Pszichológus, heti gyakorisággal látogatja óvodánkat, ismerkedik a csoportokkal, felméri az esetlegesen felmerülő problémás helyzetek során szükséges fejlesztési lehetőségek szükségességét.

 

Nevelési időn túl szervezett szolgáltatások:

A szülők és a gyermekek igényeinek felmérése alapján nyitottak vagyunk a különböző fakultációk szervezésére.

Jelenleg működő fakultáció intézményünkben:

Ovi Foci Suli

Néptánc

Tartásjavító, mozgáskultúra foglalkozás

 

Az említett szolgáltatásaink nem térítésmentesek.

 

7. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai

Célunk: a gyermekek segítése, a törvények által szabályozott módon úgy, hogy tiszteletben tartjuk a kisgyermek és a család érdekeit.

Alapelvünk: az időben történő probléma felismerésre. Szem előtt tartjuk a tapintat, a titoktartás és a kölcsönös bizalomra épülő együttműködés alapelveit. Figyelmünk nagymértékben a megelőzésre irányul, melynek elengedhetetlen feltétele a folyamatos tájékozódás, tájékoztatás, a szakmai kapcsolatok életben tartása.

Feladatunk:

  • Legyünk tisztában a gyermekek jogaival.
  • Ismerjük a gyermekvédelem rendszerét, az adatkezelést és nyilvántartást.
  • A titoktartási törvényt maradéktalanul betartjuk.
  • A megfelelő segítő szándék kiválasztása, alkalmazása a hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása érdekében. A veszélyeztetett gyermekek egészséges fejlődésének elősegítése
  • A segítő külső szervekkel, szakemberekkel az együttműködés kialakítása, folyamatos kapcsolattartás.

A gyermekvédelmi munka feladatait csoportszinten az óvodapedagógusok látják el. Összekötőjük a mindenkori gyermekvédelmi felelős. A gyermekvédelmi feladatok intézményi felelőse minden esetben a vezető.

 

Kapcsolatot tartunk:

  • Budapest II. kerületi Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Iroda
  • Budapest II. kerületi Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata
  • Budapest II. kerületi Önkormányzat Pedagógiai Szakszolgálata
  • Budapest Pasaréti Páduai Szent Antal Plébánia
  • Pasaréti Református Egyházközség
  •  I. és II. ker. Evangélikus Egyházközösségek

 

A családsegítés védelmének módjai, formái:

- szociális támogatások, segélyek

- tájékoztatás

- családlátogatás

- fogadóóra

- együttműködés

- szemléletformálás

- szülői értekezlet

- előadások

- szakirodalom ajánlása

- videó tréning

- filmvetítés

- ötletek a szabadidő eltöltéséhez

 

A gyermekek alapvető jogai

  • Minden gyermeknek joga van a szeretetre és gondoskodásra.
  • Minden gyermek egyenlő.
  • Minden gyermeknek joga van a megfelelő, egészséges ennivalóhoz.
  • Minden gyermeknek joga van az oktatáshoz.
  • Minden gyermeknek joga van az egészségügyi ellátáshoz.
  • Minden gyermeknek joga van a játékhoz.
  • A gyermekeket nem szabad dolgoztatni.
  • A gyermekeket nem szabad elhanyagolni.
  • A gyermekek nem válhatnak háborúk áldozataivá.
  • A gyermek nem válhat szexuális visszaélés áldozatává.
  • A gyermekeknek joguk van kifejezni saját véleményüket.
  • A gyermekeknek joguk van saját vallásukat gyakorolni.
  • A gyermekeknek joguk van a másokkal való együttélésre.
  • A gyermekeknek joguk van az információkhoz.
  • A családon kívül élő gyermekeknek joga van a speciális védelemhez.
  • A menekült gyermekeknek joguk van a speciális segítséghez.
  • A fogyatékkal élő gyermekeknek joguk van a speciális gondozáshoz.
  • A törvénnyel összeütközésbe kerülő gyermekeket megilleti a külön segítség.

A gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezmény, melyet a Magyar Parlament 1991. évi LXIV. Törvénnyel hirdetett ki.


                                                                                                      

                                                              

8. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

Jogi szabályozás:

A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai életét az alábbi törvények szabályozzák:

  • 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról,
  • Az 1993. évi törvény a közoktatásról
  • A 2/2005.(III.1.) OM rendelet 1. sz. melléklete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve,
  • 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról, és módosításai 3/1998.(IX.9.) OM rendelet és a 19/2004.(VI.14.) OM rendelet,
  • 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 7. sz. melléklet IV. fejezet a speciális eszközökről
  • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 4. § 25. pontjában meghatározottak szerinti sajátos nevelési igényű (a továbbiakban: sajátos nevelési igényű) gyermekek óvodai nevelését végző óvoda a helyi pedagógiai programját az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint e rendelet 1. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében foglaltak.
  • 32/2012. (X. 8.) EMMI Rendelet
  • Intézményi Alapító Okirat

 

Sajátos nevelési igény fogalma:

„Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján

  • testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók, vagy viselkedési fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd.
  • a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd.”

 

Intézményünk Alapító Okiratában rögzítettek alapján az óvodába 300 gyermek befogadását hajtjuk végre. A sajátos igényt figyelembe véve határozzuk meg az ezzel kapcsolatos céljainkat, feladatainkat.

 

Célunk: Eleget tenni annak a társadalmi elvárásnak, amely megszünteti a kirekesztés tényét az óvodai nevelés területén. Az integrált nevelés törvényi előírásai alapján igyekszünk megteremteni az esélyegyenlőséget azáltal, hogy biztosítjuk a fogyatékos gyermekek jogait a nevelésben, oktatásban.

A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt történő integrált nevelése. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Pedagógiai programunk módosításával, kiegészítésével és a speciális tevékenységek megvalósításával figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit.

Gondot fordítunk arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez.

 

Az integráció általános óvodai elvei

Felvállalt feladatunk legnagyobb előnye, hogy az SNI-s kisgyermekek  gyermekcsoportba kerülnek, és az intézményes nevelés részesévé válnak. Nevelésünk és fejlesztésünk csak az adott specifikum részéről jelent különbséget társaikkal szemben. Az óvodapedagógusok felelőssége, a szülők partnersége, valamint az állandó és folyamatos gyógypedagógusi támogatás elengedhetetlen és nélkülözhetetlen.

Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben lehetőleg tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Közreműködése elengedhetetlen feltétele a Sajátos nevelési igényű gyermek integrációjához. Kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére. Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői bizottság javaslatot tesz. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése az óvodapedagógus által szervezett vagy spontán módon alakuló tevékenységekhez, önmagához mért fejlődése tekinthető, amelynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják:

  • Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.
  • A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus
    • Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz
    • A tevékenységek során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja,
    • Egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,
    • Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,
    • Együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

 

Az integrált nevelés szükséges elemei:

  • Az integrációt az egész nevelőtestületünk vállalja.
  • Az integrációra kijelölt csoportok óvodapedagógusainak munkáját a teljes alkalmazotti közösségünk támogatja.
  • A teljes körű támogatás mellett az intézményünk pozitív légköre, a szakmai, emberi segítő háttere fontos szempont.
  • Az integrálhatóság minden egyes esetben egyéni döntést igényel, és minden körülményt figyelembe kell vennünk.
  • A kisgyermek csoportba történő elhelyezése előtt az óvodapedagógusok személyesen találkoznak a szülőkkel, a gyermekekkel.
  • A csoportok kialakításához az intézmény vezetősége figyelembe veszi az óvodapedagógusok véleményét, tapasztalatait.
  • Próbaidőt jelölünk ki, 3 hónap időtartamban, a felvétel alkalmával, hiszen az SNI igényű gyermekek befogadása nem jelenthet túlzott terhet a csoportban lévő gyermekek és felnőttek számára.

 

Az SNI gyermekek intézménybe kerülési feltételei:

  • A kisgyermek a Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság véleménye, döntése alapján vehet csak részt az óvodai nevelésben.
  • Egészséges társak között csak akkor nevelhetők, ha önmagukra, illetve társikra nem jelentenek veszélyt.
  • Az óvodában zajló közös tevékenységekbe részben, vagy teljesen bevonhatók.
  • Szükségleteiket képesek jelezni társaik és a felnőttek felé.
  • Elemi szinten felnőtt (óvodapedagógus, dajka) segítséggel el tudják látni magukat.
  • Képesek kommunikációs kapcsolatot teremteni az óvodapedagógussal, gyermekekkel. Fontos elem, hogy a környezet is képes legyen kontaktust teremteni a kisgyerekkel.

 

A Szakértői Bizottság álatal kiadott szakvéleménynek tartalmaznia kell:

  • Az SNI tényének megállapítását és okait.
  • Az integrált nevelés lehetőségét.
  • Nevelési javaslatokat és fejlesztési területeket.
  • A kijelölt intézmény nevét.
  • A kontroll vizsgálatok idejét.

 

Az integrálás kapcsolatrendszere, partnerei:

A feladat végrehajtásának elengedhetetlen feltétele az olyan partneri kapcsolatok megléte, amelyek eredménye együttműködést biztosítanak, a szülők, a gyógypedagógus és az óvoda segítségével.

A szülők szerepe: alapvető és lényeges eleme az integrációs folyamatnak. Rendkívül nagy szerepet játszik abban, hogy az óvodai beilleszkedés sikeres legyen. A szülő, az óvodapedagógus informátora, segítője. Az együttműködésben ügyelni kell a helyes kidolgozására. Az adott körülmények figyelembe vételével gondot kell fordítani a tapintat, a megértés, a segítségnyújtás tényezőire és helyes arányaira.

A gyógypedagógus szerepe:

  • Megismerkedik a fogadó óvodapedagógusokkal és ismerteti a maga segítő szerepét.
  • Tájékoztatást a gyermek erős és gyenge oldalairól.
  • Felhívja az óvodapedagógus figyelmét a szakirodalmi és segítő szervezetekre.
  • Tájékoztatja az intézmény többi pedagógusát.
  • Segíti a gyermekcsoportot.
  • Hospitál.
  • Nyomon követi a gyermek fejlődését.
  • Kapcsolatot tart fenn a szülőkkel.
  • Közvetlenül foglalkozik a sérült gyermekkel, elsősorban olyan területen, amely az ő szaktudását igényli.
  • Koordinálja a rehabilitációs foglalkozásokban résztvevő más szakemberek munkáját. (Pl.: logopédus, pszichológus stb.)

A megsegítés mértékét és típusát a gyógypedagógus szakember határozza meg.

 

Az óvoda és alkalmazottak szerepe:

Minden esetben Szakértői Bizottsági döntés alapján, szakmai szempontokat mérlegelve kerülhetnek SNI-s gyermekek óvodánkba. Az óvodavezetés feladata, hogy pozitív érzelmi légkört alakítson ki és tartson fenn a nevelők között, a csoportokban, illetve az egész intézményben. Nagyon fontos az óvoda teljes szülői közösségének megnyerése, felkészítése a befogadó, elfogadó attitűd gyakorlásához.

 

Az óvodapedagógusok, dajkák szerepe:

Az SNI-s kisgyermekek integrálása a gyerekközösségbe nagy kihívást jelent az óvodapedagógusok és a csoport dajkái számára. Az ő kezükben van annak lehetősége, hogy meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolat alakuljon ki az SNI-s gyerek és a csoport tagjai között. Az intenzív együttlét lehetőséget terem a nyelvfejlődésen túl, a szociális beilleszkedéshez is. Elsősorban az óvodapedagógus vállalja a SNI kisgyermek sikeres fejlődéséért, haladásáért a mindennapok során. Ebben a folyamatban feltétlen és hatványozottan fontos, hogy állandó segítői legyenek az óvodapedagógusnak a gyermek szülei, valamint a fejlesztésben segítséget nyújtó szakemberek.

 

Az óvodai nevelés és fejlesztés elvei az SNI gyermekre vonatkozóan:

  • A fejlesztést csak komplex kivizsgálás után szabad megkezdeni.
  • Az óvodapedagógus türelmes, nyugodt érzelmi támaszt biztosító habitusa elengedhetetlen.
  • Az ismeretnyújtás fokozatainak kis lépésekben történő lebontása, tervezése, végrehajtása fontos szempont.
  • Cselekvésbe ágyazott gondolkodás figyelembe vétele.
  • Munkához való időtöbblet biztosítása.
  • Nagy mennyiségű, változatos ingerek (mozgás, látás, …) biztosítása a tapasztalati bővítés érdekében.
  • Alapmozgások kialakítása, fejlesztése.
  • Szociális készségek fejlesztése.
  • Önkiszolgálás fejlesztése.
  • Kognitív funkciók fejlesztése.
  • Adekvát játékhasználat segítése.
  • Változatosság biztosítása.
  • Tudatos önállósága nevelés.
  • Egyéni bánásmód.
  • Differenciált fejlesztés.
  • Eltérő terhelhetőség figyelembe vétele.
  • A fejlesztés folyamatában a szakemberekkel rendszeres megbeszélés, tapasztalatcsere.

 

Óvodapedagógusok csoportszervezési feladatai:

Az SNI-s kisgyermek fogadására fel kell készülnie az óvodapedagógusoknak, dajkáknak. A csoportszoba berendezésének áthelyezésével növelni lehet az akusztikai hatásokat, növelni lehet a figyelem felkeltés tényét.

  • Csoportos tevékenységek alkalmával az SNI-s gyerekre való tekintettel félkör alakú ülésrend kialakítása ajánlott.
  • A sérült kisgyermek mindig az óvodapedagógussal szemben foglaljon helyet, hogy jól láthassa őt, illetve társait.
  • Gyakran győződjön meg a pedagógus, arról, hogy a gyermek értette-e az elhangzottakat. Amennyiben nem, úgy gyakori ismétléssel erősítse meg az információkat, fogalmazza át a mondatokat, mutassa be a cselekvést, lehetőleg a gyerekkel szembe helyezkedve.
  • A szervezési feladatok fontos elem, az ép gyerekek felkészítése SNI-s társuk érkezése előtt.
  • Nyíltan és őszintén fel kell tárni a másság jegyeit, rámutatva a segítés, elfogadás, befogadás természetességére.
  • Az óvodapedagógus feladata a csoporthoz tartozó dajka felkészítése a sérült gyermek fogadására. A gyakorlati segítségnyújtás technikai bemutatását, az egyéni bánásmód módszereit részletesen megbeszélni, kidolgozni elengedhetetlen feladat.
  • Amennyiben szükséges, az SNI-s kisgyermekkel való kommunikációt megkönnyítheti az élénk mimikai kifejezés és a természetes gesztusok alkalmazása is.
  • Az óvodapedagógusok mindig vegyék igénybe a szülői és a szakemberek által adott tanácsokat. Az otthon már bevált segédeszközök, úgy a szakember személyre szabott javaslata segíthetik a fejlesztést

Az SNI-s gyermek akkor lesz egyenrangú tagja az óvodai közösségnek, ha ő is bekapcsolódhat a mindennapi feladatok végrehajtásába, ha részt vehet az ünnepeken, versenyeken. Ennek a folyamatnak kialakításában, szervezésében vállal nagy szerepet az óvodapedagógus lelkiismeretes munkájával.

 

Az intézményben végezhető egyéni fejlettségmérés elvei:

A kisgyermek önmagához mért fejlődésének értékelése, mérése az óvodai gyakorlatban elfogadott érték. Az SNI igényű gyerekekkel, a sérülésével összefüggő területeken nem, vagy csak bizonyos mértékű késéssel érik az átlagos teljesítményt.

Tekintetbe kell venni:

  • A szóbeli közlések, utasítások megértésének hiányát, a szókincsbeli hiányosságokat,
  • Az egyes kognitív képességek sajátos fejlődését,
  • A gyermek kifáradásának tényét, amely hat a figyelmi szintre.

Ezeket egészítheti ki, azok az adott gyermekekre jellemző egyéb sajátosságok, amelyeket az óvodapedagógus figyel meg, amelyek teljesítésére befolyással lehetnek.

A gyógypedagógus, logopédus, a szülők egyöntetű tapasztalatai egészíthetik ki az óvodapedagógus megfigyeléseit, amelyek megtoldanák a fejlettségmérés eszközeit.

 

Egyéni fejlesztési terv:

  • Amennyiben a Szakértő és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján a diagnózis BNO kóddal jelölt, a fejlesztési tervet a gyógypedagógus készíti el a jogszabályban előírt formanyomtatvány alkalmazásával.
  • Amennyiben BNO besorolás nem szerepel a diagnózisban, úgy az óvodapedagógus készít egyéni fejlesztési tervet.

Az egyéni fejlesztési terv mindig egy adott gyermek részére készül. Biztosítja a fejlesztő munka fázisainak egymásra épülését, meghatározza a mérések helyét, idejét, megfogalmazza az új fejlesztési célokat.

Kiindulópont az adott gyermek állapota, mozgása, beszéde, figyelme, emlékezete stb. – más szakember véleménye is igénybe vehető. Az egész fejlesztési terv készítésében döntő a fejlesztést végző, illetve a fejlesztési tervet készítő pedagógus kompetenciája, pedagógiai kultúrája, empátiája. Az egyéni fejlesztési terv akkor válik hatékonnyá, ha az szorosan illeszkedik a nevelési programba, épít a gyermek érzelmi motivációjára, kapcsolódik a spontán tevékenységekhez.

Az óvodai nevelés egész időtartamára vonatkoztatva folyamatos és következetes alkalmazkodást tesz lehetővé. Az egész napos életrend minden mozzanatához kapcsolható és biztosítja a kisgyermek jó közérzetét.

 

A fejlődés várható eredményei

A SNI gyermekek integrálódásának eredményességét akkor bizonyítjuk, ha:

  • A fejlesztés fő célját megvalósítva, egészséges, harmonikus személyiséggé formáljuk a közösségünkbe fogadott gyermekeket.
  • Eredményes fejlesztő munkával elérjük, hogy testi, szociális és értelmi képességük alkalmassá tegye őket az iskolai életre.

 

 

9. Az óvoda kapcsolatrendszere

9.1. Óvoda – Család

Az intézményünkbe járó gyermekek nevelése csak a szülők együttműködésével lehet eredményes. Óvodai módszereink a családi nevelést egészítik ki. A gyermekek érdekében szoros kapcsolatot tartunk a szülőkkel, hogy minél alaposabban megismerhessük szokásaikat, óvoda előtti életüket, fejlődésük menetét. A szülők nevelő partnereink, akikkel közösen tudunk dönteni egy-egy nevelési helyzet megoldásában. Fontosnak tartjuk a gyermekek egyéni fejlődéséről való folyamatos tájékoztatást a szülők részére. Lényeges, hogy mindezt tapintatosan, hitelesen, szakmai tudásunk és felkészültségünk legmagasabb szintjén valósítsuk meg.

A családdal tartott kapcsolat csak a kölcsönös bizalom alapján működhet, amit nekünk óvodapedagógusoknak kell megalapoznunk. Érezniük és tudniuk kell, hogy tiszteljük őket és a gyermekeket. Szeretettel gondoskodunk az óvodásokról, neveljük, fejlesztjük és ápoljuk őket.

Törekvésünk az, hogy saját személyiségünkkel, magatartásunkkal példaként álljunk a családok előtt.

A kapcsolattartás formái:

  • Beiratkozás: A törvényben előírt módon és időben szervezzük az intézményünk körzetébe tartozó gyermekek beiratkozását a soron következő nevelési évre.
  • A beiratkozás rendjét a központi hirdetménnyel egy időben, jól látható helyre tesszük ki, a jelentkezők tájékoztatása céljából.

 

A beiratkozás rendje a következő információkat tartalmazza:

  • A beiratkozás napi időpontját
  • A beiratkozás épületen belüli helyét
  • A beiratkozást vezető személy nevét – általában az óvodavezető végzi, ha ő nincs jelen, akkor az általa megbízott óvodapedagógus teljesíti a feladatot
  • A beiratkozáshoz szükséges dokumentumokat.

Örülünk, ha a szülők magukkal hozzák a leendő óvodásokat, hiszen így az első benyomást megszerezhetjük kölcsönösen egymásról. Éppen ezért, erre is felkészülve, gondoskodunk a gyermekek elfoglaltságáról, míg tart a beíratás ő játszhat, rajzolhat.

 

Szülői értekezlet:

Mindig a tájékoztatás, informálás a célja. Lehetőséget teremtünk általa a közös gondolkodásra, az intézmény, a gyermekcsoport, illetve az egyes gyermekek fejlesztési, nevelési, fejlődésbeli problémáinak megvitatására.

 

Ismerkedési délelőtt:

Ezáltal teremtünk lehetőséget, hogy a nevelési év elkezdése előtt a szülők együtt a gyermekekkel megismerhessék az intézmény dolgozóit, a csoport óvodapedagógusait, dajkáit és megszerezzék első benyomásukat az intézményről.

 

Családlátogatások:

Az új gyermekeket, óvodába lépés előtt az óvodapedagógusok saját otthoni környezetükben keresik fel, az oldottabb ismerkedés, és a beszoktatás megkönnyítésének érdekében. A látogatások a nyári hónapokra időzítjük.

Kötetlen beszélgetések lehetőségének megteremtését kínáljuk fel.

 

Nyílt napok:

Óvodánk szakmai életébe engedünk bepillantani akkor, amikor megszervezzük a foglalkozások, az ünnepek és óvodai életünk egyéb eseményeinek nyílt bemutatását.

 

A Szülői Közösséggel (SZK) történő együttműködés változatos formái:

Közvetlenül a csoportban működtetett forma, amely elősegíti a szülők és pedagógusok kapcsolatát, valamint az SZK elnöke és az óvodavezetés kommunikációs formája.

 

      Fogadóóra:

A szülő, illetve az óvodapedagógus által kezdeményezett kötetlen beszélgetés a gyermek fejlettségéről, esetleges nevelési problémákról.

 

Közös programok szervezése: ünnepek, színházlátogatások, szabad programok lebonyolítása.

 

9.2 Óvoda – Bölcsőde

Néhány kisgyermek a környező bölcsőde valamelyikéből érkezik óvodánkba. Lényeges lehet személyiségük alaposabb megismerése érdekében, hogy felvegyük gondozónőikkel a személyes kapcsolatot. Ez megkönnyítheti az intézményváltás okozta szorongások oldását, a beilleszkedés elősegítését. Már az óvodába lépés előtt találkozhatunk és felkészülhetünk az egyes nevelési problémák kezelésére is. Lényeges szempont számunkra, hogy a két különböző, de egy célt szolgáló intézmény szakmailag minél többet tudjon egymás nevelő munkájáról.

Kapcsolattartás formái:

  • Kölcsönös intézménylátogatások
  • Személyes tapasztalatcserék
  • Szakmai továbbképzések

 

9.3. Óvoda és felekezeti óvodák, Iskolák

Keresztény értékeket közvetítő óvodák, iskolák kapcsolattartási lehetőségei, formái.

Óvodánk a környezetünkhöz tartozó iskolákkal, olyan tartalmi kapcsolatra, együttműködésre törekszik, amely elősegíti óvodás gyermekeink iskolába való beilleszkedését. Nagyon lényeges a megfelelő iskola kiválasztása, a két intézmény folyamatos eszmecseréje, hogy minden kisgyermek a saját képességeiknek megfelelő iskolatípusba kerülhessen. Ezt elősegítjük, a folyamatos információk áramoltatásával, egymás nevelési elveinek, programjainak megismerésével, a pontos, korrekt tájékoztatással. Nagyon fontos, hogy elismerjük, megbecsüljük egymás értékeit, mert csak így válhatunk együttműködni képes partnerekké a gyermekek érdekében.

A kapcsolattartás formái:

- Kölcsönös és rendszeres intézménylátogatások.

- Egymás nevelési programjának bemutatása.

- Szakmai napok rendezése.

- Osztály, valamint csoportlátogatások, bemutatók szervezése.

- A leendő tanítónők megismerése.

- Nyílt napok szervezése a szülők számára.

- Szakmai továbbképzések szervezése.

 

9.4. Egyéb kapcsolatok

Fenntartóval való együttműködést a kölcsönös bizalom, a problémák segítőkész megoldására való törekvés, valamint a hivatalos ügyek naprakész, folyamatos végrehajtása jellemzi.

A kapcsolattartás formái:

- folyamatos információáramlás, megbeszélések

- vezetői értekezleteken keresztül az aktuális kérdések tisztázása

- az óvodavezetés és az önkormányzat között folytatott hivatalos kapcsolattartás gazdasági, pedagógiai, intézményvezetési kérdésekben.

Szakmai szervezetekkel való kapcsolataink a kerületi Nevelési Tanácsadóval, a Pedagógiai Szolgáltató Központtal a legszorosabb. Nevelési kérdésekben, beiskolázási gondjaink megoldásában adnak segítséget, illetve megkönnyítik a tájékozódást az új információk között. A továbbtanulási és új pedagógiai eredmények tájékoztatásában eligazítanak bennünket. Gyermekvédelmi területen szoros kapcsolatot tartunk fenn a Szociális és Gyermekvédelmi Irodával, valamint a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.

Egészségügyi szervekkel való együttműködés – óvodánk orvosa, védőnője és a szakterületek képviselői által - működő szervezeti egység.

Az Ökumenikus Óvoda egyik legfontosabb kapcsolata a keresztény  értékrendű felekezetek (katolikus, református, evangélikus) a hitre nevelés területeinek óvodai keretek közötti segítő kapcsolatrendszere (amely a fent említett partneri viszony révén segítő, támogató, tanácsadó hozzáállásával) közösen megkeresik azokat a formákat, kereteket, amely a fenntartóval egyetértésben segítik az óvoda hitre nevelésének tartalmi, formai, tárgyi elemeit. 

 

Kapcsolattartás formái:

  • Évente többször szervezett egészségügyi szűrések
  • Esetenkénti egyéni megbeszélések
  • Tanköteles gyermekek iskola alkalmassági vizsgálatai
  • Hallás- és látásvizsgálat, valamint fogászati szűrés.
  •